Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

aszály miatt kiesett 14.470 kat. hold kifagyott 10 kat. hold elverte a jég 1.800 kat. hold egyéb ok miatt kiesett 46 kat. hold Összesen: 16.326 kat. hold a Kamara4cerület elemi csapás sújtotta területének egyharmada. Az elpusztított vetésterület megoszlása a következő volt: kalászosok 2.097 kat. hold tengeri 13.705 kat. hold burgonya 15 kat. hold egyéb növény 509 kat. hold Összesen: 16.326 kat. hold. Az a tény azonban nagy mértékben ellensúlyozta az elemi csapások okozta terméskiesést, hogy az előző évi igen magas elemi csapások okozta károk miatt, ennek reakciójaként a következő gazdasági évben volt a 25 gazdasági évben a legalacsonyabb az ugar területe, mindössze másfél százalék, ami lehetővé tette azt, hogy a szántóföld 96,1 %-át hasznosíthassák. A belvizek és árvizek nagy mértékben veszélyeztették a Tiszántúl területét. Részben ez is magyarázza azt a tényt, hogy az országban a vízszabályozásra fordított összeg — amelyet a vízszabályozó társulatok e célra fordítottak - 80 %-a a Tiszántúlra esett. Ugyanakkor az egész ártéri területből (3.886.081 kat. hold) 73 % a tiszai vízszabályozó társulat ártéri területe volt (2.833.419 kat. hold). A fenntartására fordított átlagos teher kat. holdanként 1,90 pengőt jelentett a Tiszántúlon, míg a dunai társulatoknál ez a teher 1,10 pengő volt.

12 1922-ben a Tiszántúl speciális éghajlati jelenségeinek a tanulmányozására agrometeorológiai megfigyelőhálózatot hoztak létre, ahol a Kamara megbízásából kutatták az időjárási viszonyok gazdasági összefüggéseit. E tekintetben eddig csak a meglévő meteorológiai adatokra támaszkodhattak. Most a Debreceni Tudományegyetem Földrajzi Intézetével karöltve a Kamara 19 megfigyelőállomásból álló hálózatot alakított ki, amelyek közül a megyében Karcagon, Pusztatomajon (Abádszalók) és 1 "X Kisújszálláson működött ilyen állomás. Ugyanakkor igyekeztek az elemi károkat segélyek nyújtásával bizonyos mértékig ellensúlyozni is. Például az 1936—37. gazdasági évben e célra ezer pengős hitelkeretet bocsátott a Kamara a vármegyei gazdasági felügyelőség rendelkezésére. U

TMK-1936. 23. 12

TMK-1935. 99. 13

OMK-1929. 223-224. 14

TMK-1936. 24. 185