Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: NIKOLAOS IWANNOI TALHDOPOS (Jankovicz Miklós) kb. 1750-1817 fafaragó mester egri műhelye / 9. o.
Lüktető vonalaik ritmikát visznek a képfal egészébe. Ezek a lüktető vonalú párkányzatok kizárólagosan jankovicz mester munkáit jellemzik. A legkésőbbi, karcagi képfal alsó két sorát tagoló oszlopok hasáb alakú lábazatai minden esetben merőlegesek a képfalra. A párkányzatok horizontális irányban mindenütt egyenes vonalban választják el az egyes sorokat. Nemcsak a képfal architektonikája, hanem építészeti tagozatai is nyugodtabbak, mellőzik a barokkra jellemző szenvedélyes vonalakat. A harmadik sort Egerben, Miskolcon és Budapesten magas lábazatból kiinduló kiugró, korinthoszi fejezetes csavart oszlopok uralják. Bizonyos táblák között akantuszlevél-fejezetes szalagból álló pilaszterek láthatók. Különösen díszes, térben előrelendülő, többszörösen ívelt mindhárom képfalon a harmadik sor középtengelyében a táblát keretező oszlopok magas lábazata. A negyedik sort Egerben és Miskolcon magas lábazatból kiinduló, kiugró, egyszerű köralapú oszlopok és akantuszlevél-fejezetes pilaszterek tagolják. Egerben a pilaszterek lábazatait is akan tuszlevélek borítják. Budapesten a negyedik sort tagoló oszlopok - a középtengely köralapú oszlopai kivételével — nincsenek a helyükön. Karcagon a harmadik és a negyedik sort vertikális irányban szinte azonos kialakítású oszlopok tagolják. A középtengely tábláit magas lábazatból kiinduló korinthoszifejezetes csavart oszlopok veszik körül, a többi táblát magas lábazatból künduló korinthoszi-fejezetes köralapú kiugró oszlopok. A sorok szélein növényi fűzérből álló akantuszlevél-fejezetes és akantuszlevél-lábazatú pilaszterek állnak. A negyedik sor oszlopai alacsony lábazatokon helyezkednek el. A négy Királyi ajtó architektonikája hasonló. Nem töltik be a teljes ajtónyílást, elkülönülő keretvázzal nem rendelkeznek. Maguk a faragványok alkotják az ajtószárnyakat, a szerkezetet. Az egri és a miskolci Királyi ajtón két-két táblát, a budapestin és a karcagin négy-négy táblát helyezett el a mester. A miskolci Királyi ajtó felső egysége csokorra kötött szalagból, akantuszlevelekből és rózsafejekből tevődik össze. Az alsó egység babérkoszorújának végét fűzérszerűen rendezte el a mester. Mellé hatalmas szőlőlevelekkel és fürtökkel díszített szőlőindákat faragott. Az egri ajtó motívumai hasonlóak, kiegészülve egy különleges négy szirmú, félig kinyílott virágú növénnyel. A karcagi Királyi ajtót szalagmotívum, rózsafej, babérág és alig kinyílott tulipánra emlékeztető, de négy szirmú virág díszíti. A budapesti és a karcagi Királyi ajtót alul és fölül nem növényi indák keretezik. Mind a négy ajtót díszes koronán elhelyezett kereszt díszíti. A Királyi ajtók nyílása ívelt kialakítású, Egerben és Miskolcon geometrikus motívummal és fűzérszerűen elrendezett babérkoszorúval díszített. A budapesti ajtónyílást rojt-motívumok, a karcagit p aline tt ale vél- végek díszítik. Az egri, a miskolci és a budapesti Királyi ajtók fölött azonos tábla nélküli keretet helyezett el a mester. Budapesten az ikonosztázion felállításakor ebben helyezték el a görög és a makedoromán nép szövetségét szimbolizáló faragott galambokat, melyeket — mint az orthodox vallástól idegen figurális ábrázolásokat — Dionisziosz Popovics püspök 1806-ban eltávolíttatott innen. 25 Karcagon ebbe a már nem ívelt, hanem szögletes kialakítású keretbe festett táblát helyeztek. A diakónusi ajtók és nyílásaik a négy képfalon szintén azonos kialakításúak. 25 FÜVESÖ. 1971.55. 17
