Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: NIKOLAOS IWANNOI TALHDOPOS (Jankovicz Miklós) kb. 1750-1817 fafaragó mester egri műhelye / 9. o.

szélessége 7,60 m, magassága megközelítően 10,00 m. 58 kompozícióval díszítették. Az egri és a miskolci képfal nem egyenes vonalban zárja le az oltárteret. Ilyen szerkezeti megoldással számos magyarországi ikonosztáziont építettek, pl. a bajai templomban, a szentendrei Püspöki székesegyházban. Ezeken az ikonosztázionokon a törés nem derékszögű, a képfal szélein egy-egy táblányi szélességben az alsó egységben hegyesszögben hajlik el az egyenestől. A miskolci képfal két táblányi szélességben a képfal két szélén 90 fokos szögben törik meg. Sőt, a törés nemcsak az alsó egységet érinti, hanem a lunettában elhelyezett táblákat is. Ezzel az architektonikái megoldással a miskolci képfal egyedül áll a magyarországi ikonosztázionok között. Az egri és a miskolci képfal a lehető legtöbb helyet igyekszik elfoglalni a templomi térből, nemcsak magasságával - a teljes lunettát betöltve, az oltárteret teljes magasságában lezárva — hanem szélességével és a törés által mélységével is. A képfalak beborítják a kőarchitektúra egy részét, ebből is elfoglalnak bizonyos részt. A harmadik dimenzióban történő helyfoglalás szándéka érezhető abban is, hogy a képfalakon nemcsak sík, hanem domború kialakítású táblákat is elhelyezett a mester. Ilyen domború kialakításúak Miskolcon a Királyi ajtó két oldalán elhelyezett egy-egy trónusikon és az alattuk elhelyezett táblák, továbbá a trónusikonok fölött húzódó két Ünnep-sor középtengelyének táblái. Egerben és Budapesten is domború a legfontosabb táblák kialakítása. Egerben domború a Királyi ajtó két oldalán elhelyezett két trónusikon. Ugyanakkor Egerben a helyhez adekvát módon homorú kialaki* tású táblákat is elhelyezett a mester: ilyenek az alsó egységben a trónusikonok, az Ünnep-sor és az Apostol-sor szélső táblái. Azokat alakította ki ily módon, amelyek a képfal egyenesétől eltérő vonalban helyezkednek el. A karcagi képfalon csupán sík táblákat helyezett el a mester. Egerben, Miskolcon és Budapesten a Királyi ajtó fölött és az Isten szeme-kompozíció alatt a fal architekturális tagozatai térben ívelten előreugranak, elősegítve a mélységbéli helyfoglalást. Karcagon csupán az Isten szeme-kompozíció alatt alakította ki a párkányzatokat előreugró ívben a képfalépítő mester. A budapesti és a karcagi ikonosztázion a teret egyenes vonalban zárja le. A karcagin már nincsenek sem domború, sem homorú kialakítású táblák. Mindezekben higgadtabb, a klasszicizmus felé hajló architektonikái megoldás szándéka érezhető. A négy képfalat a két alsó sor magasságában igen magas lábazatból kiinduló, kiugró, öt-öt korinthoszi-fejezetes oszlop, illetve akantuszlevél-fejezetes, geometrikus motívummal díszített pilaszter tagolja. A magas lábazat mindenütt hasáb alakú és az alsó ikonsor magasságáig ér. Jellegzetesek azok a pilaszterek, amelyek egymásra tekeredő szalagokból tevődnek össze. A karcagi képfalat kivéve a hasáb alakú lábazatok nem minden esetben merőlegesek a képfaka, helyenként élükkel kifordította őket a mester Ilyen kifordítottak az oszlopok tetején elhelyezett, ugyancsak hasáb alakú — ornamentikával nem díszített — elemek is. Ez utóbbi építészeti tagozatok a párkányzatok részeit képezik. A párkányzatok különlegesek, megkülönböztetik Jankovicz Miklós munkáit. Sem az egri, sem a miskolci, sem a budapesti képfalon nem egyenes vonalban választják el horizontális irányban az egyes sorokat. Az alsó egységet lezáró legfelső párkányzat kivételével a párkányzatok csipkézettek, térben előrelendülnek. 16