Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Veresegyháziné Ollé Katalin: A szolnoki színészet válsága az 1920-as években / 157. o.

A bizottság feladatának tekintette azt is, hogy „a művészet minél magasabb fokra emelkedjék, s mindenkor erkölcsi alapon, magyar nemzeti szellemben terjeszsze művelő hatását." Törekedniük kellett arra is, hogy a közönség a színügyet megfelelő pártolásban részesítse, valamint ellenőrizzék a publikum igényeinek megfelelő játékrendet. Felügyelniük kellett az előadások művészi színvonalára, s indokolt esetben — megbírálhatták a tagok képességét és a társulat teljességét. Figyelniük kellett a mindenkori színigazgatóval kötött szerződés pontos betartását. Előadásonként felügyeletet tartottak. Hatáskörükbe tartozott a színház bérletére, bérbevételére vonatkozó intézkedések megtétele, annak eredménye alapján a színigazgató megválasztása, és végül a mozgófényképüzem kezelésének megállapítása. A mindenkori igazgatótól bármikor kérhették a városi tulajdont képező felszerelések, javítások és a hiányok pótlását, a leltár alapján történő megvizsgálását. Erre több példát is említenek az ülésekről megőrzött jegyzőkönyvek. „A színügyi bizottsági tagsággal sok helyütt a színfalak közé vezető „vasajtó kulcsa" is járt."

36 A bizottság tagjainak Szolnokon is jogukban állt a színház öszszes helyiségében bármikor megjelenni. Szükség esetén megtorló intézkedéseket is foganatosíthattak, például, ha a színigazgató a felszerelést nem javította, a hiányokat nem pótolta, ha a szerződésben foglalt anyagi kötelességeit nem teljesítette. A színigazgató köteles volt a szerződtetések állapotáról minden év augusztus 15-ig tájékoztatni a bizottságot. A testület szerepkörének túltengését jelzi, hogy jogukban állt a direktort megfelelő tag szerződtetésére szorítani abban az esetben, ha valamelyik színész ellen — a színüdény alatt — kifogások és panaszok merültek volna fel. Az ügyrendjük szerint még egyes szerepkörök megfelelőbb betöltésére is kötelezhették az igazgatót, az más kérdés, hogy a gyakorlatban nemigen éltek ennek a jogával. A színigazgató kezét abban is megkötötték, hogy szerződtetett tagot csak elfogadható indokok alapján — a színügyi bizottság előzetes engedélyével - bocsájthatott el. A színészek botrányos viselkedése esetén az elbocsájtást, a megbüntetést a testület is elrendelhette. Ha a színigazgató vendégszínészt kívánt szerepeltetni, csak a színügyi bizottság írásbeli engedélyével tehette, kívánatukra ilyen esetben külön próbaelőadást is köteles volt tartani. A szabályzatnak ezt a pontját a direktorok gyakran sérelmezték. „Ha egy Hegedűs Gyulát vagy Fedák Sárit fel akarnánk léptetni, és előbb próbafellépésnek tenném ki őket, valószínűleg leköszönnének arról a megtiszteltetésről, hogy nálam fellépjenek." - méltatlankodott Kardoss Géza a szerződése aláírásakor. Önállóan jártak el a színigazgató nyolc naponként előre bemutatott műsora elbírálása, illetőleg jóváhagyása tekintetében. A hazafias magyar szellemmel össze nem egyeztethető, a közönség műigényének és művészeti érdekeinek meg nem felelő darabokat kizárhatták a műsorból. Műsorváltozást csak indokolt esetben engedélyeztek. Olyan új darabokat, melyeket budapesti színházakban még nem adtak elő, köteles volt a társulat vezetője az előadás előtt 14 nappal a szín ügyi előadóhoz benyújtani, s csak a bizottság írásbeli engedélyével mutathatták be a közönségnek. 36

SCHÖPFLIN A. 1931.308. 37 SZML Szolnok város polgármesteri iratok. 327/1938. 164