Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Veresegyháziné Ollé Katalin: A szolnoki színészet válsága az 1920-as években / 157. o.

haladó, széles látókörű és megyéje sorsát szívén viselő férfiúnak tartottak a kortársak, és akiről azt mondták, hogy minden tettével Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kul­turális, gazdasági fejlődését vitte előre; Kiss Ernő a szolnoki ügyvédi kamara elnöke, aki „a legnépszerűbb szolnoki polgár" hírében állt, s aki Szolnok vármegye felsőházi követe volt, és Gróf Tisza István szűkebb baráti köréhez tartozott; Lippich István nyugalmazott főispán, a szolnoki művészegyesület igazgatója, a szolnoki Mezőgazda­sági Takarékpénztár igazgató alelnöke, a Vármegyei Takarékszövetkezet igazgatója, Füredi Ferenc a Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár igazgatója, akit okos bank­30 embernek, és a közért szíves-örömest dolgozó városlakóként ismertek. A képviselőtestület az 1928. január 31-i közgyűlésén módosította a színügyi bizottság ügyrendjét. Döntése értelmében még egy tagot és egy városi tanácsnokot hívott tagjai közé. 31 Az új reszortbeosztás folytán a színügyek előadója dr. Darkó Dezső városi tanácsnok lett, a képviselőtestület javaslatára pedig Vezéry Ödön hír­lapírót hívták meg a bizottságba. 32 Vezéry Ödön bizottsági tagságával egy színiélet­ben jártas, a színészet gondjait belülről ismerő ember került a színügyek helyi irányí­tásába. 33 Feltételezhető, hogy fel sem merült a képviselőtestületben annak igénye, hogy egy szaktanárt vagy egy színházrajongó szolnoki polgárt is maguk közé hívjanak, holott erre a szombathelyiek ügyrendjében is találhattak példát. A tagság összetétele Szolnokon is jól tükrözte azt a más városokban is jellemző tényt, hogy a városi ön­kormányzatban a legkeresettebb volt a rendkívül megtisztelő színügyi bizottsági tag­ság. „Volt oly város, ahol az évente 4-szer ülésező kórházi és iskolai bizottságot nem sikerült határozatképes számban összehívni, de a színügyi bizottság hetenként az Összes tagok jelenlétében ülésezett." 34 A színiévad alatt rendszerint hetente egyszer tartottak ülést. A jegyzőkönyvek szerint mindig az aktuális gondok, problémák határozták meg az ülések gyakoriságát, ha fontosnak látták, akkor szombaton és vasárnap is összehívták a bizottság tagjait. A színház 1926/27-es átépítésének ügyeit szinte hetente tárgyalták. A jegyzőkönyvek azt rögzítették, hogy alig volt hiányzás, távolmaradás az ülésekről. 30 Szolnoki Fejek. Magyar társadalmi lexikon III. Szerk.: HIRN László és ZSADÄNYI Oszkár. Szol­nok, 1928. (oldalszámozás nélkül) 31 SZMLKL 101/1910. 32 SZML Szolnok város közigazgatási iratok. 524/1927. 33 HIRN L. - ZSADÁNYI 0. 1928.; Vezéry Ödön a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok szer­kesztője fiatal korában maga is színész volt. 1863-ban Óbudán Shakespeare születésének 300. évfordulóján Keszi Mihály társulatánál lépett először színpadra, ahonnan Kiskőrösre, Bajára majd Győrbe került. 1866-ban a debreceni színtársulatnál nyert szerződést. Mint műfordító is több jeles darabot fordított a magyar színpadok számára. 1878-ban Sipos Orbán a vármegye al­ispánja hívta Szolnokra. A vármegyénél tb. aljegyzővé nevezték ki. A fogalmazói szak minden ágában működött. A millenniumi ünnepélyek alkalmával alakult 120 Jászkun huszár bandérium szervezésében Almásy Géza főispán mellett segédkezett. Lippich Gusztáv főispánsága alatt erős lendületet adott kedvenc eszméje, a szolnoki állandó színház megvalósításának. 34 SCHÖPFLIN A. 1931.308. 35 SZML Szolnok város közigazgatási iratok. 524/1927. 163

Next

/
Thumbnails
Contents