Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Egyesületek a Jászságban a XX. század elején / 143. o.

Egészen szokatlan céllal is alakítottak egyesületet. Például Jászberényben az Első Leánykiházasító Egyletet. 1905-ben már 42. rendes közgyűlését tartotta, ami­kor az elnöki teendőket Schwarz Ármintól dr. Vittman Mór vette át. 1909-től már 1 7 szövetkezetként működött tovább a Gyermek- és Életbiztosító Intézet kebelében. 1 A század első évtizedeiben a katholikus egyház az ifjabb korosztály körében katholikus legényegyletek szervezésével szélesíti befolyását. A Jászságban az I. világ­háború előtt csak Jászberényben alakult legényegylet. Alapszabályát 1909. április 10-én hagyta jóvá a Belügyminisztérium. Céljaként szerepel: az iparoslegények egy­begyűjtése, nevelése, hogy tisztességes iparosokká, férfiakká és derék polgárokká legyenek. Tervei közt szerepelt Legényegyleti Otthon létesítése is, ahol a tagoknak csekély díjért jó lakást és ellátást szántak. Utazóknak is biztosítottak volna elhelye­zést az otthonban. Az egyesület könyvtárat létesített és nagy hangsúlyt fektetett a vallásos nevelésre. A tagok közösen egy egyleti zászlóval vonultak fel a körmeneteken. A legényegylet műkedvelő színielőadásai minden alkalommal nagy közönség előtt zajlottak. Többnyire népszínműveket adtak elő. Tóth Ede színdarabjai közül a Falurossza aratott nagy tetszést 1909 folyamán. Táncmulatságaik az egész várost foglalkoztató események voltak. A ,,Bathó"-kerthelyiségben évenként tartott ma­jáliskor és farsangkor a „Lehel" Szálló összes termeiben rendezett bálok voltak a leg­is nagyobb rendezvényeik. A Jászságban a keresztényszocialista mozgalom is követőkre talált. Jászapáti­ban tartott keresztényszocialista népgyűlésről tudósít a Jász Kürt 1906. október 28-i száma. Az Országos Keresztényszocialista Szervezeteknek Jászberényben ala­kult helyi csoportja 30 fővel. Az 1907-ben létrejött szervezet tevékenysége az érdek­képviselettől mind jobban a segélyezés szorgalmazásának irányába tolódott. Jász­árokszálláson Boros Alajos földmunkás, fakereskedő alapított Keresztényszocia­lista Munkás Egyesületet. A kubikos eszközöknek, szénnek és élelmiszereknek nagy­bani bevásárlásával számottevő mértékben enyhítette a munkásság helyzetét. Az egyesület zászlóját Giesswein Sándor szentelte fel 1912-ben, amikor a taglétszám már elérte a négyszázat. Boros 1913-ban telket is szerzett, ahol tágas egyesületi helyisé­get rendezett be. A háború alatt meghalt, de hatása a forradalmak alatt is érezhető volt, mert az idősebb munkások távol tartották magukat a mozgalmaktól. Ezekkel a sorokkal méltatta 1926-ban Herbert János Boros Alajos érdemeit. 19 Jóval szűkebb rétegek, foglalkozási ágazatok érdekvédelmét igyekeztek meg­oldani a kilencszázas évek elején alakult országos szakmai szövetségi fiókszerveze­tek. Jászberényben az első világháború előtti időszakban huzamos ideig működött közülük az Állami és törvényhatósági altisztek és szolgák országos szövetségének helyi csoportja (1912-ben alakult), a Magyar Országos Cipészmunkások és mun­17 Jász Kürt 1909. március 28. 18 SZMLKL 80/1911. Jász Kürt 1909. február 9. 1 9 Jász Kürt 1906. október 28.; HERBERT János: Jászárokszállas nagyközség monográfiája. Kar­cag, 1926. 110. 20 SZMLKL 114/1913. 149

Next

/
Thumbnails
Contents