Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Egyesületek a Jászságban a XX. század elején / 143. o.

kásnők szervezete helyi csoportja, a Magyarországi Famunkások szövetségének helyi csoportja és a Magyarországi Rokkant és Nyugdíj Egyesület fiókpénztára.

21 Ezek a fiókszervezetek a helyi egyesületekkel együtt vétettek nyilvántartásba, de nem tartoznak vizsgálatunk körébe. E helyütt térünk ki az ipartestületek szerepének értelmezésbeli problémájára. Témánkat érintő több helytörténeti munka az egyesületek csoportjába sorolja. Az ipartestületek azonban alapvetően államilag szervezett, irányított és ellenőrzött szervezetek voltak, és fő funkciójuk a hatósági feladatok ellátása volt. Tulajdonképpen az egyes települések helyi ipari szakigazgatási szerveiként működtek. Jászárokszálláson Soós Antal, az ipartestület elnöke a Jászvidék hasábjain a következő módon foglalta össze a testület tevékenységének lényegét: Az Ipartestület, amint közigazgatási, hatósági szerv, az iparosság elsőfokú iparhatósága és a főszolgabírói hivatal segítő szerve. Tehát hatósági teendőket végez, ami könnyebbséget jelent az iparosoknak, melyeket akkor éreznének, ha nem lenne, és Jászberénybe kellene menniük. így az Ipartestület az iparos társadalom minden tagjának (mester, tanonc, segéd) jó barátja, támogatója. Az iparosságot érintő közigazgatási ügyekben a felettes hatóságoknál eljár. Mindenben felvilágosítást nyújt a tagoknak. Szerződést végez, felszabadulókat vizsgáztat, részükre segédlevelet, munkakönyvet állít ki, iparvállalásnál véleményt ad, a felmerülő nézeteltéréseket elintézi, ezek a hatósági teendői. Nem feledkezik meg a segédekről sem, részt vehetnek a testület családi életében, hiszen ők lesznek hivatva felváltani a mai vezetőséget. Az Ipartestület megóvja őket a nemkívánatos elemektől, a kocsmától. A tanoncokra is felügyel a testület. A tagok kötelessége, hogy évente egyszer vagy kétszer jelenjenek meg. Foglaljon állást minden tag és adjon irányt a vezetőség munkájához. Álljon a vezetőség mellé abban a percben, amikor szükség van rá. Támogassa a vezetőséget szellemi, erkölcsi, fizikai és anyagi téren. A testület törekszik arra, hogy a tagjai az őket megillető társadalmi pozícióban biztosan megállják a helyüket úgy szakmai mint szellemi téren. Ezen célkitűzések eléréséért ismeretterjesztő és kulturális előadásokat, szakrajzok és ipari termékek kiállítását rendezi.

22 Ez az utóbbi célkitűzés magyarázza, hogy az ipartestületek valamennyi jászsági településen létrehozták dalárdáikat, színjátszó csoportjaikat, székházaikban könyvtárat és olvasótermet működtettek. E másodlagos funkció betöltése ellenére sem sorolhatók azonban az önszerveződő közösségek közé, noha a hasonlatosság csábító. A Szociáldemokrata Párt 1905-ben már Saly Endre szabómunkás a Népszava későbbi szerkesztőségi tagja személyében jelöltet állított a képviselőválasztásokon, de Apponyival szemben ez csak reménytelen lehetett. A párt befolyása azonban jelentős volt. A Szociáldemokrata Párt jászberényi szervezete 1913-ban létrehozta a Munkás Önképzőkört és a Munkásdalkört, és az első világháború évei alatt kulturális és segélyszervezetein keresztül hallatta hangját. A tisztán kultúraápolási, nép21

SZMLKL 169/925, 102/1914. 22 Jaszvidek 1931. január 11. 11. evf. 2. sz. 23

Jászbcrény 1913. április 13.; SZML KL 114/1913. 150