Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A tanítók felkészítését és munkáját befolyásoló felekezeti sajátosságok a polgári korban Magyarországon / 125. o.

karrierek szempontjából előnyt, sőt éppen a kultuszminiszteri tárcánál feltételt jelentett a katolikus egyházhoz való tartozás. Részben létszámbeli arányukból, részben tradicionális politikai szerepükből adódóan rivalizálás bontakozott ki a katolikusok és más vallásúak között bizonyos pozíciók elnyeréséért, hiszen a legnagyobb ellenféllel szemben csak összefogással lehetett felvenni a versenyt. Számos életmódra, életvitelre kiható eleme volt a katolikusok közé tartozásnak. A foglalkozásokat tekintve a két világháború között a napszámosok és cselédek kétharmada, az iparban foglalkoztatottak hasonló aránya volt római katolikus. Még ennél is többen voltak a bányászok között, s a kereskedelemben dolgozók kétötöde szintén közülük került ki (39-41 %). Területi elhelyezkedésük is mutatott némi specialitást. Jóllehet az egész ország területén megtalálhatók voltak, túlnyomó többséget csak az ország egyes területein mondhattak magukénak. így, a továbbiakban még többször említésre kerülő 1900. évi népszámlálás szerint, a Duna jobb és bal partján és a Duna—Tisza közén voltak abszolút többségben, míg különösen a tisztántúli és erdélyi területeken sokkal szerényebb képviseletet mondhattak magukénak. További specialitást mutat az Alföld településhálózatában való elhelyezkedésük. Itt található mezővárosaink többségének sajátossága: a belterületen protestáns, s ezzel szemben a külterületen, tanyákon a római katolikus többség, ami jelentős va17 gyoni különbségekkel párosult. A katolikusok művelődése meglehetősen összetett képlet. A középkori tradíciók alapján kiemelkedő szerepük volt az iskolahálózat kiépítésében, melybe a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem ugyanúgy beletartozott, mint a 1 8 káptalani iskolák hálózata. A katolikus iskolaügy különösen sokat köszönhetett a tanítással foglalkozó rendeknek, a jezsuitáknak és a piaristáknak. A katolikusok kezdeményező szerepet töltöttek be a tanítóképzésben. Az 1777-es Ratiot követően az akkor életrehívott normaiskolákban útjára indították a hazai tanítóképzést. Az első magyar nyelvű tanítóképző elindításában kiemelkedő szerepe volt Pyrker László egri érseknek, aki előbb Szepeskáptalanban, majd 1828-ban Egerben alapított ilyen intézményt. Az 1840-es helytartótanácsi rendelettel létrehozott öt királyi képző ugyancsak katolikus volt. Az 1868-as népoktatási törvény közreadása idején 15 tanító- és 5 tanítónőképzőt mondhatott magáénak az egyház. Sem a tanítóképzés, sem a népiskolák hálózata nem minősíthető homogénnek, sőt éppen a katolikus 14 JUHASZ Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon. Bp. 1983. 7-65.; GERGELY Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. Bp. 1984. 20-23. GLATZ Ferenc: Az újabbkorí nemzeti kultúra és a református egyház. Confessio 1988/1. Magyar statisztikai közlemények 64. kötet. 1900-as népszámlálás adatai - részletező táblázatok. 17 CSALOG Zsolt: Életforma és tudat a 20. századi magyar tanyavilágban. In: Magyar tanyarendszer múltja. Bp. 1980. 339-361. 18BEKEFI Rémig: A káptalani iskolák története. Bp. 1910.; FINÁCZY Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Bp. 1899. 19 SZAKAL János: A magyar tanítóképzés története. Bp. 1934. 34. 20

SZAKÁLJ. 1934. 37. 21 KISS József: Nők a tanítói pályán. Bp. 1929. 26. 129