Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A tanítók felkészítését és munkáját befolyásoló felekezeti sajátosságok a polgári korban Magyarországon / 125. o.

értelmezhetetlenek és megmagyarázhatatlanok a felekezeti okok figyelembe vétele nélkül. Említésre méltó, s erre már a szociológia klasszikusai is rámutattak, hogy a felekezeti hovatartozás nem csupán világnézeti vagy meggyőződésben kérdés, hanem magatartásformák kiindulópontja és a társadalmi cselekvés fontos mozgató- 7 rugója. Itthon, ahol az utóbbi évtizedekben a vallás megszűnésének, elhalásának programja volt divatos, szinte mesterségesen próbálták meg eljelentékteleníteni ezeket a kérdéseket. Pedig a felszabadulást követő években a pártpolitika és a felekezeti különbségek mintegy összefonódtak egymással. 1947 szeptemberében például az MKP gombai szervezetének vezetői ellenségük, a gazdag református pap ellen emeltek panaszt. Ezzel szemben a velük rokonszenvező, együttérző katolikus papot védelmükbe vették, mert úgy érezték, hogy az mellettük áll. Lényegében ugyanilyen eljárást követett a jászberényi képviselőtestület, amikor törvényeknek megfelelően 1945 áprilisa után is delegált tagokat a római katolikus iskolaszékbe. Ezt megelőzően egyetemlegesen küldtek tagokat a testületből, akkor viszont a város elöljárósága 6, öt párt 3-3, a szakszervezet szintén 3 tagot delegált az iskolaszékbe. Ezen túl minden párt l-l póttaggal is képviseltette magát. Az akkoriban természetes volt, hogy a katolikus többségű városban a kommunisták éppúgy részt vállaltak az iskolaszék munkájából, mint a szociáldemokraták vagy a kisgazdapártiak. Hasonló jelenségekkel a bennünket közelebbről érintő, szűkebben értelmezett iskolaügy területén is sűrűn lehet találkozni. Az 1948-as államosítás sokak szemében végállomásnak minősült, olyannak, ami előtt minden a múltba vész, s legfeljebb csak a kutatót érdekelheti. Nagyon sok olyan példát említhetnék, amely egyszerűen figyelmen kívül hagyta a tanítóság közelmúltjának ezen összefüggéseit. így változott például szinte tabutémává az, hogy a tanítónők számottevő hányada rendházban készült fel pályájára, illetve apácaként végezte ezt a munkát. Mindezzel szemben DURKHEIM, Emilé: Öngyilkosság. Bp. 1983., WEBER, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Bp. 1982. i 'Az MKP Gomba község szervezetének levele Rákosi Mátyáshoz. Közli: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról 1945 48. Bp. 1979. 558 559. A levél egy jellegzetes részlete a következó'ket tartalmazza: „Engedje meg, hogy pártunk választási győzelméért elsősorban is szívből igaz örömünket fejezzük ki. A mi szervezetünk Pest vármegyének ama községében működik, ahol két vallás áll egymással szemben. Az egyik a dúsgazdag volt Kisgazda-, most hirtelen Pfeiffer-párti reformátusok és a másik a volt cselédek, mostani új földhözjuttatottak, a katolikusok. A reformátusok papjának jelenleg is 60 hold földje van, a proletár katolikusok szegény lelkészének nincs földje és nincs fizetése ... A katolikus pap, aki minden szempontból a mi pártunk támogatója, csak dolgozni tud, dolgozni egyházáért és a magyar demokráciáért a mi elgondolásunk alapján ... Ennek ellenében a helybeli református lelkész, aki meggyőződésünk szerint antidemokratikus felfogású - szavazati jogot sem kapott - a gazdag egyházi birtokának jövedelméből valóságos régi nagyúri módszerrel tud élni, a gazdag hívei segítségével." Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászberény város képviselőtestületi jegyzőkönyve 1945. Az 1945. augusztus 24-i ülésen 24 tagot delegáltak a római katolikus iskolaszékbe. A pártok közül a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Eüggetlcn Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt egyaránt 3—3 tagot és egy póttagot küldött a testületbe. 127