Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Pethő László: A tanítók felkészítését és munkáját befolyásoló felekezeti sajátosságok a polgári korban Magyarországon / 125. o.

Az írni-olvasni tudók aránya felekezeti hovatartozás szerint 1910-befr Felekezet Római katolikus Görög katolikus Református Evangélikus Görögkeleti Unitárius Izraelita írni-olvasni tudók Magyar anyanyelvű %-ban %-ban Összlakosság 6 éven felüli 63,85 75,88 27,66 33,17 68,55 80,27 73,51 85,90 35,44 41,39 63,22 73.56 74,71 86,73 A felekezeti megoszlás mutatói 1910-ben Felekezet Magyar anya- Történelmi Trianoni nyelvűek aránya Magyarországon százalékban Római katolikus Görög katolikus Református Evangélikus Görögkeleti Unitárius Izraelita 54,42 49,3 62,8 15,04 11,0 2,2 98,19 14,3 21,4 31,22 7,1 6,4 31,87 12,8 0,8 98,6 0,4 0,1 75,66 5,0 6,2 Az adatok jól mutatják, hogy az iskolázottsági szint nem pusztán nemzetiségi hovatartozás függvénye volt, hiszen a legjobb százalékos arányú evangélikus egyházhoz tartozás nemcsak magyar nemzetiséget jelenthetett, hanem a németséghez, illetve szlováksághoz tartozást is. Ezzel szemben a románok és szerbek művelődési hátrányai erősen kötődtek a görögkeleti egyházakhoz. A probléma széles társadalmi beágyazódását jelzi, hogy a múlt század utolsó harmadától felgyorsuló és meg-megújuló modernizációs kísérleteinket és nekirugaszkodásainkat elemző kutatók számára egyre hangsúlyosabbakká váltak a felekezeti meghatározottság kérdései. A magyar városfejlődés, az értelmiség szerveződése, a tőkés berendezkedéshez elengedhetetlenül szükséges vállalkozások érthetetlenek. KARNER Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. Debrecen, 1931. 5., 82., Magyar Statisztikai Közelmények. 64. kötet. Bp. 1920. 88. 6

Jól érzékelhető ez GLATZ Ferenc: Nemzeti kultúra - Kulturált nemzet 1867-1987. Bp. 1988., HANÄK Péter: Magyarország a Monarchiában. Tanulmányok. Bp. 1975.; és SZŰCS Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Történelmi Szemle. 1981. 3. sz. 126