Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Pethő László: A tanítók felkészítését és munkáját befolyásoló felekezeti sajátosságok a polgári korban Magyarországon / 125. o.
PETHÖ LASZLO A TANÍTÓK FELKÉSZÍTÉSÉT ÉS MUNKÁJÁT BEFOLYÁSOLÓ FELEKEZETI SAJÁTOSSÁGOK A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁGON A feudalizmuskori oktatástörténetben szinte elemi kérdés az iskolák felekezeti meghatározottsága. A konfliktusok hátterében nagyon gyakran álltak vallási motívumok, a szocializációban rendkívül fontos szerepet töltöttek be a különféle egyházi személyek és intézmények. A modernizációval, a kapitalizálódással párhuzamosan szekularizálódási tendenciák kerültek előtérbe, megkezdődött az egyházi funkciók változási folyamata, ami nálunk meglehetősen speciális módon ment végbe. Bizonyos értékítéletek szerint az egyházak a korszerűsítést célzó változások kerékkötői voltak, amin gyakorta a római katolikus egyházat értették, másokat már kevésbé. Nem kevésbé kapott teret az egyházak szerepét eljelentéktelenítő szemlélet, amely előrehaladásunk, polgárosodásunk okai között a nemzeti-nemzetiségi problémát helyezte előtérbe, olyannyira, hogy az emögött meghúzódó felekezeti különbségeket szinte lényegtelennek minősítette. Az alapfokú oktatás területén ez a történelmi tények figyelmen kívül hagyásával járt. így kevéssé hangsúlyozott adat, de tény. hogy az 1868-as Népoktatási Törvény elfogadása idején egyetlen népiskola és tanítóképző sem volt állami kézben. A népoktatásban a felekezeti részesedés a századfordulón 80 % volt, s az államosítás küszöbén is meghaladta a 63 %-ot. A tanítóképzésben ugyanezen időpontokban 60, illetve 75 %-os volt az egyházi képzők részesedése. Hasonló egyoldalúságot eredményezett a nemzetiségi kérdés leegyszerűsített, pusztán etnikai kérdésként való kezelése, amelyből olyan következtetésekre jutottak, hogy az uralkodó magyar nemzet nacionalizmusa elnyomta, háttérbe szorította a nemzetiségek törekvéseit,konzerválta elmaradottságukat.^ Arról viszont, hogy emögött milyen felekezeti érdekkülönbségek és konfliktusok húzódtak meg, kevésbé vagy egyáltalán nem szóltak. A következő adatsorok jelzik a kérdés felekezeti és etnikai összefüggéseinek néhány vonatkozását. 1 MÉSZÁROS István: Az iskolaügy története Magyarországon 966-1777 között. Bp. 1981. "Példázzák ezt a Magyarország története c. kiadvány Kötetei. Az 1976-ban megjelent 8. (Főszerkesztő: RÁNKI György), és az 1979-ben közreadott 6. (Főszerkesztő: KOVÁCS Endre) kötet tükrözi ezt a szemléletet. Részben az idők, részben a szerkesztői ízlés változását jelzi, hogy az 1983-ban HANÄK Péter főszerkesztésében kiadott 7. kötet lényegesen eltér az előbbiektől. 3 MÉSZÁROS István: Mindszenty és Ortutay. Bp. 1989. 35. Lásd: 2. sz. jegyzet. 125
