Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.

zeti Párt megalakulásának idején Koncsek István polgármester - félve a vármegye és a kormány bosszújától — elutazott a városból, és a nevezetes 1904. június 12-i kép­viselői beszámoló idején Karlsbadban tartózkodott, távollétét egészségi állapotával indokolta. 70 Az 1905. január végén megrendezett országgyűlési választások Jász-Nagykun­Szolnok vármegyében is a koalíció elsöprő győzelmét hozták, a megye valamennyi választókerületében a Függetlenségi Párt jelöltjei szerezték meg a mandátumot. Jász­berényben Apponyi Albertnek nem volt ellenjelöltje, s így egyhangúlag a város képviselőjévé választották. Mint közismert, az uralkodó hajthatatlansága révén a győzelem után az ellenzék nem alakíthatott kormányt, Fejérváry Géza miniszterel­nök alkotmányellenes kinevezését pedig széles körű nemzeti ellenállás követte. Az or­szág más törvényhatóságaihoz hasonlóan Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is meg­alakult az alkotmány védő bizottság, melynek elnökévé gróf Almássy Imrét választot­ták. A koalícióval és a vármegyei ellenállással Lippich Gusztáv főispán is szimpati­zált, ezért a király az 1905. november 21-én kelt kéziratával az állásából felmen­tette. Helyére Lenk Gyulát, a darabontkormány emberét nevezte ki, aki a főispáni széket csak csendőri segédlettel tudta elfoglalni. Tiltakozásul az alkotmányellenes kormányzással szemben az alispán és a vármegyei főjegyző lemondott, a megyei köz­gyűlés a kormány rendeleteinek végrehajtását, az adófizetést és az újoncállítást sza­botálta. A király és a koalíció megegyezése 1906 tavaszán azonban Jász-Nagykun­Szolnok vármegyében is megnyugtatta a kedélyeket. A népszerűtlen Lenk Gyula fő­ispánt menesztették állásából és utódja gróf Almássy Imre lett, aki a függetlenségiek teljes bizalmát élvezte. 7 A jászberényi városi vezetés az 1905—06 évi válság idején passzív és kiváró ál­láspontra helyezkedett. A mérsékelten ellenzéki, de ugyanakkor udvarhű hagyomá­nyokkal is rendelkező városban, ahol az országos politikai események iránti érdeklő­dés a századforduló éveinek kivételével mindig lanyha volt, udvarellenes megnyilat­kozásra nem került sor. Mérsékelte Jászberényben az indulatokat az a tény is, hogy Lenk Gyula, az erőszakkal beiktatott főispán az ebben az időben ismét feléledő re­demptionális mozgalom felé, mely a jászkunok 1745-ben kifizetett megváltási össze­gének visszatérítését tűzte ki céljául, bizonyos lépéseket tett, hogy a jászkunok tá­mogatását biztosíthassa magának a megyében. A főispánnal és végső soron a darabont­kormánnyal az ellenzéki jászkun vezetők nem voltak hajlandók ugyan tárgyalni, a redemptionális kártérítés támogatására tett homályos ígéretek azonban valószínűleg tompíthatták a kormányellenesség élét. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Fejérváry Gézát még 1901-ben Jászberény város díszpolgárává választották, s ez a tény ugyancsak korlátozhatta a darabontkormány elleni mozgalom kibontakozását. Jóllehet Apponyi Albert kormányba kerülésében, vagyis a Függetlenségi Párt győ­70 * Jászberény es Vidéke 1904. június 5. 71 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1905. január 29. FÖLDI Mária: Az 1905-06-os vármegyei ellenállás története Jász-Nagykun-Szolnok vármegyé­ben. (SZML Szakdolgozatok és Pályamunkák Gyűjteménye 152.) 13-17. 73 Jászberényi Híradó 1901. május 19. 116

Next

/
Thumbnails
Contents