Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.
zelmében, a partikuláris célok elérésének szempontjából Jászberény érdekelve volt, a városi képviselőtestület és a Jászberény és Vidéke c. helyi lap a nemzeti ellenállás ügyével nem foglalkozott érdemlegesen. 1905. június 25-én Szolnokon a Függetlenségi Párt nagygyűlést tartott, amelyen Bathó János helyi pártelnök vezetésével 50 tagú jászberényi delegáció is megjelent. Ez a demonstráció azonban inkább az ugyancsak Szolnokra érkező Apponyi iránti tisztelgésnek tulajdonítható, mint a jászberényiek politikai aktivizálódásának. Amikor 1905. június 26-án a törvényhatósági bizottság a megüresedett vármegyei tisztségeket választás útján betöltötte, a Jászberény és Vidéke c. lap csupán azt tartotta említésre méltónak, hogy két jász jelöltet is sikerült megválasztatni, s az egyiket szolgabírói székhez juttatni. Arról azonban, hogy ugyanezen a gyűlésen a vármegyei törvényhatósági bizottság elhatározta a darabontkormány rendelkezéseinek szabotálasát, az újságcikkben nem esik szó. A sorsdöntő, 1896—1902 közti időszakban a Jászberény és Vidéke politikai lappá alakult, a képviselőtestület pedig törvényellenesen ugyan, de az országos politikai kérdésekkel is sokat foglalkozott. Most azonban, amikor az egész ország az ellenállás lázában égett, Jászberényben teljes a nyugalom és a passzivitás. Ez a közöny, amely 1905—06-ban Apponyi választókerületében megnyilvánult, jól kifejezi Jászberény sajátos társadalmi-politikai viszonyait, a magyarországi körülmények között ellentmondásosan udvarhű, s egyúttal ellenzéki politikai állásfoglalását, a múlt iránti illúziók továbbélését és végső soron a jászberényi kisbirtokosok gazdasági elszigeteltségét, amely a politikai mozgalmakban tükröződött. Ferenc József 1906. április 7-én az ellenzék behódolása után Wekerle Sándor vezetésével koalíciós kormányt nevezett ki, és a kabinetben Apponyi Albertnek vallásés közoktatásügyi tárca jutott. A miniszteri tisztséget Apponyi három és fél éven át, 1909 őszéig, egészen a koalíciós kormány bukásáig betöltötte. Működésének legmaradandóbb emléke a nemzetiségek vezetői által sérelmezett ,,Lex Apponyi", az 1907. évi iskolatörvény megalkotása, amely az elemi oktatás szubvencionálását, ingyenessé tételét és a tanítók bérének emelését a magyar nyelv eredményes oktatásához kötötte. Az 1906 tavaszán megtartott választáson mint egyedüli jelölt, Apponyi Albert Jászberényben ismét teljes győzelmet aratott. Apponyi Albert bekerülése a kormányba a jászberényi partikuláris törekvéseket minden addiginál jobban fellendítette. Úgy tűnt, hogy a város országgyűlési képviselőjének miniszteri tisztsége elegendő garancia nemcsak a jász törvényszék visszaállítására, hanem a jász vármegye létrehozására és a redemptionális összeg visszakövetelésére is. A jászberényi választóknak azonban csalódniuk kellett reményeikben. Jászberény számára a három és fél éves koalíciós kormányzás egyetlen kézzelfogható eredményét a népoktatás fejlesztése jelentette. Ugyanis Apponyi a városban és környékén néhány állami iskolát felállíttatott, melyek a lakosság kirívóan alacsony műveltségi szintjét valamelyest emelték. 1906 szeptemberében, abban az időben, amikor a város miniszter-képviselőjéhez 74 Jászberény és Vidéke 1905. július 2. 75 Uo. 1905. július 9. 76 Uo. 1906. szeptember 8. 117
