Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.

Az ellentétek tompítását szolgálta az is, hogy a parasztpárt látszólag felhagyott a nyílt iparellenessé ggel, és a konzervatív irányzat befolyása alá került Jászberény és Vidéke c. lapban iparpártoló szellemű, az iparosmesterek hitelellátását, termékeik védelmét sürgető cikkek jelentek meg. A lap többek közt a mesteri szakvizsgát, a kontárok tevékenységének megakadályozását, olcsó hitelt követel, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem együttműködésének fontosságát hangoztatja. A későb­biek során a városi vezetést ismét megszervező parasztpárt reakciós, iparellenes intéz­kedései azonban megkérdőjelezték az iparpártoló cikkek őszinteségét. A társadalmi feszültségeket csökkentette az 1890-es években telepített szőlők jövedelme is, amely a szegényparasztság egy részének a létminimumot biztosította. A két szembenálló városi párt megegyezését elősegítette a kormányban, a vár­megyei vezetésben és végső soron a saját híveiben csalódott Török Aladár Jászberény­ből való elköltözése. Török Aladár 1902 tavaszán Budapesten bankházat alapított, és sorsjegyek árusításával próbálkozott. Feltehetően néhány év után csődbe jutott, és ezért Amerikába vándorolt ki, ahol közjegyzői irodát nyitott. A hajdani liberális jászberényi polgármester további sorsáról nincs adatunk. 1902. május 25-én Apponyi Albert feleségével együtt Jászberénybe érkezett. Színpompás fogadása az 1880-as, — 90-es évek emlékét idézte. Diadalkapu, parádés bevonulás a városba, Bathó János szabadelvű pártelnök köszöntője, villásreggeli, Ap­ponyi nagy beszéde a főtéren, díszlakoma a Lehel Szállóban, uzsonna Koncz prépost­nál, végül estély az ipartestületben olyan rendezvénysorozat, amely 1896 óta nem volt Jászberényben. Apponyi Albert az 1896-os képviselőválasztás után három évig nem jött Jászberénybe, az 1900 és 1902 közti látogatásai is viszonylag csendben zaj­lottak le. Az apponyizmus tehát újra megerősödött a városban, s most már csak a végakkord, a polgármester választás és a tisztújítás lebonyolítása maradt hátra. A meg­változott körülmények közt az 1902. október 27-re kiírt választás eredménye aligha lehetett kétséges, hiszen a parasztpárt győzelme biztosított volt. A döntő kérdést tulajdonképpen nem az jelentette, hogy az úri vagy a parasztpárt jelöltje nyeri-e el a polgármesteri széket, hanem inkább az, hogy a parasztpártnak ki lesz a jelöltje? Kon­csek István és Muhoray Titusz neve merült fel. Noha a mérsékeltebb Muhoray jelö­lését a parasztpárton belül is többen kívánták mint az egyszer már leszerepelt, rossz hírű Koncsek felléptetését, jogellenes módon mégis Koncsek Istvánt jelölték a polgár­mesteri székre. Ugyanis Bathó János pártelnök nem hívott össze jelölő pártgyűlést, hanem egy szűkebb körű értekezleten Koncsek István jelölését elfogadtatta Muhoray Titusz ellenében. Koncseket a parasztpárton belül is támadták. Leginkább a polgár­mestersége idején bekövetkezett nagy összegű pénztárlopást és a népiskolák államo­59 Jászberény és Vidéke 1902. április 20. május 4. és május 18. 60 Uo. 1902. május 11. és 1906. november 11. 61 JászKürt 1908. július 25. Jászberény és Vidéke 1902. június 1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1900. szeptember 27. 112

Next

/
Thumbnails
Contents