Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.
sításának megakadályozását vetették a szemére, amellyel a városi háztartás gondjait ' 64 megszaporította. Az 1902. október 27-i polgármester választáson 99:93 arányban Koncsek István győzött Cigán Jánossal, az úri párt jelöltjével szemben. A viszonylag szoros küzdelem egyedül Koncsek népszerűtlenségének köszönhető, más jelölt állítása esetén a parasztpárt valószínűleg nagyobb győzelmet arathatott volna. Az ún. liberális szakasz Jászberény történetében, amely az 1896-os országgyűlési választásokkal, illetve a konzervatív városi vezetés megbuktatásával kezdődött, 1902. október 27-én Koncsek István újra megválasztásával végérvényesen lezárult. A liberális erők bukásának, akárcsak a hatalomra kerülésének oka sokrétű, melyek közül a legjelentősebb a közbirtokossági földek felosztásának és az állami támogatás elvesztésének kérdése. E tényezők mellett alapvetően fontos szerepe van Jászberény sajátos társadalmi rétegződésének, elsősorban annak, hogy a tőkés kereskedőelem aránya alacsony maradt, és az iparosmesterek nagyobb része nem támogatta szívvellélekkel a tőkés iparosítást szorgalmazó városi vezetést. A jászberényi liberálisok tömegbázisa felbomlott, mert a közép- és szegényparasztság Mérges-puszta eladása és a megélhetésüket segítő szőlőtermesztés fellendülése következtében közömbössé vált a közbirtokosság elleni harcban. Az iparos legények és a teljesen nincstelenné váló szegényparasztok pedig nem rendelkeztek választójoggal. Számukra a politikai élet ezután csak a szocialista munkásmozgalom keretei közt valósulhatott meg. A dualizmuskori választási rendszer, a virilizmus és az adóalapon nyugvó, korlátozott szavazójog még akkor is megakadályozta a liberális városi vezetés hatalmának megszilárdulását és a reakciós csoport teljes szétzúzását, amikor pártpolitikai érdekből az Apponyi-ellenes erők a kormány teljes támogatását élvezték. A parasztpárt hatalomra kerülésétől Jászberény politikai élete nagyjából ismét az 1896 előtti képet mutatta, mindenekelőtt az apponyizmus érvényesülését az országgyűlési választásokon. Országgyűlési választások a XX. század első évtizedében Jóllehet az 1901. évi választást Apponyi Albert élete legnehezebb választásának tartotta, győzelme eredményeként nemcsak mandátumát sikerült megőriznie, hanem néhány héttel később a képviselőház elnöki székét is megszerezte. Bár a törvényhozásban elnyert rangos tisztség jogilag nem állt ellentétben Apponyi kétes értékű jászberényi mandátumával, mégis látványosan kifejezte a dualizmuskori magyar belpolitika visszásságait, a parlamenti élet elszigeteltségét a választókerületek politikai mozgalmaitól. A szabadelvű Széli-kormány olyan képviselőt juttatott a képviselőház elnöki székébe, akit választókerületében a helyi liberálisok halálosan gyűlöltek, mandátumát pedig csak a konzervatív közbirtokossági vezetés támogatásával tudta megőrizni. Apponyi ezt a magas tisztséget valószínűleg agrárius múltja, a kormánypárt agrárius személyiségeivel ápolt kapcsolatai miatt nyerte el, továbbá azért, mert személye a 64 Jászberény és Vidéke 1902. október 26. 65 Uo. 1902. november 2. 113
