Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.

azonban mégis eltérnek az 1896 előtti elképzelésektől. A jász politika hármas elvében első helyen az alsóbb néposztály társadalmi regenerációja állt. Nagy szerepet szántak a jövőben a népkönyvtáraknak, a jász eszmével elsősorban a szegényebb rétegekre akartak hatni. A közföldek felosztását követelő szegény parasztság figyelmének elterelése, a jász közösség elvének öncélú hangoztatása a gazdagparasztság részéről a XIX. század utolsó évtizedében is fontos szempont volt. A XX. század elején, a partikuláris mozgalom újraéledésekor azonban a jász eszme legfontosabb feladatává az elszegényedett néptömegek megnyerése vált. E döntő változás oka a szocialista mozgalom elterjedésével magyarázható. Jászberényben, ahol korábban a viszonylag kiegyenlített birtokviszonyok, az ipar és a kereskedelem fejletlensége, a konzervatív közfelfogás, a kiváltságos múltból származó jász öntudat gátolta az új eszmék térhódítását, csak a XX. század elején jelent meg az agrárszocialista és a munkásmozgalom. A Jászberény és Vidéke c. lap 1902. április 20-án ad először hírt a szocialisták szervezkedéséről. A cikk szerint „Jászberény mindig mentes volt a szocialista mozgalmaktól, most azonban Tapossy rendőrkapitány kinyomozta, hogy az 1902 elején alakult Testvériség nevű munkás önképző egyesület működése szocialista irányú. Április 13-án Beszteri László csizmadia iparos házában rajtakapták az egyesület vezetőit, amint éppen szociális levelezéssel foglalkoztak. A vezetők név szerint: Kocsis Gábor cipész elnök, Bíró Lajos dunavecsei cipész segéd. Az egyesület tagjai negyvenen vannak, többnyire máshonnan Jászberénybe jött, iparos segédek. A házkutatások során a rendőrség a műhelyekben eldugott, szocialisztikus iratokat talált. A rendőrség lefoglalta az egyesület összes könyvét és okmányát, valamint a Népszava és a Népolvasótár című szocialista lapok példányait. Az egyesület vezetőit a rendőrkapitány rendőri felügyelet alatt tartja és ha bármikor újabb szervezkedést tapasztal, kitiltja a városból a bevándorolt szocialista hírű iparosokat." A Jászberény és Vidéke c. lapban megjelent másik cikk pedig arról ír, hogy ,,... a szocializmus nem a megállapodott, tapasztaltabb iparosokra, hanem a gyakorlatlan ifjúságra hat". Amíg a liberálisok a kormány és a vármegye támogatását élvezve a városi vezetést kezükben tudták tartani, a közbirtokossági legelők teljes felosztásának és az ipari munkahelyek létesítésének reménye, továbbá a kereseti pótadó csökkentése a szegényebb tömegeket a szocialista mozgalomtól távol tartotta. Ezek azonban a liberálisok bukása után érdekeik védelmét és céljaik megvalósítását csupán a munkásmozgalmi és agrárszocialista irányzatoktól várhatták. A városi vezetés visszaszerzése és a liberálisokkal kialakult konfrontáció megszüntetése érdekében a közbirtokossági vezetés is engedményekre kényszerült. 1903ban a Jászberényi Redemptus Közbirtokosság a nagy kiterjedésű Mérges-pusztát eladta. A 4232 kh. területű, Szeged környéki birtok haszonbérbe adása az 1900-as évek elején már a nagygazdáknak sem fizetődött ki. A pusztáért kapott pénzösszegből a közbirtokossági tagok közt 510 ezer koronát szétosztottak, amellyel a legelő illetékkel rendelkező szegény- és középparasztság elégedetlenségét szerelték le. 57

Uo. 1902. április 27. SZML Jászberényi Redemptus Közbirtokosság iratai. 1908. március 23-i közgyűlés jegyzó'könyve. 111