Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.

Alig egy hónappal az országgyűlési választások után, 1901. november 10-én Jászberényben megtartották a vármegyei törvényhatósági bizottság helybeli tagjai­nak választását is, melyen ugyancsak Apponyi hívei bizonyultak erősebbnek. Összesen 7 apponyista jelöltet választottak meg, míg a liberálisok csak 5 jelöltjüket juttathat­ták be a megyebizottságba. A Jászberény és Vidéke szerint az apponyisták nem szá­mítottak győzelemre, mert a képviselőtestületben kisebbségben voltak. Csak úgy győzhettek, hogy az Almássy-párthoz tartozó városi képviselők és tisztviselők belát­ták tévedésüket és Apponyi híveire szavaztak. A törvényhatósági bizottsági tagok közé a városházi ellenzék szélsőséges vezetői, Bathó János királyi közjegyző, az apponyis­ták helyi pártelnöke és Streitmann Gyula Koncsek legbizalmasabb híve is bekerült. 1902 januárjában a közigazgatási bizottság kihirdette a Török Aladár felfüg­gesztett polgármester ellen hozott fegyelmi határozatot, mely szerint Törököt hi­vatalvesztéssel sújtották. Az indoklásban első helyen az 1899. évi felvonulási bot­rány és a közigazgatás terén elkövetett mulasztások szerepeltek. Török Aladár vét­ségei közé sorolták továbbá azt is, hogy felfüggesztése után az Egyetértés és a Jász­berény és Vidéke c. lapban Lippich főispánt támadni merészelte. Török meghur­coltatása azonban e határozattal sem zárult le és mint választási elnök ellen továbbra is fegyelmi vizsgálat folyt ügyében. Ugyancsak fegyelmi eljárást folytattak le azon városi tisztviselők ellen is, akik Török Aladárt támogatták. Ők azonban többségük­ben már régebben lemondtak állásukról, ezért a közvetlen felelősségre vonástól men­tesülték. 55 A konzervatív irányzat megerősödését jelezte a partikuláris mozgalom, a jász eszme újbóli felbukkanása is. Többéves szünet után az első, kifejezetten partikuláris szellemű újságcikk 1902. január 5-én jelent meg a Jászberény és Vidéke c. lapban, amely „II. Rákóczi Ferenc és a jászok" címmel a régi kiváltságokat, a történelmi múltat sírja vissza. Egy másik cikkben Sipos Orbán, az egykori alispán arról ír, hogy 1903-ban országos jász ünnepet kell tartani, ahol a jász társadalmi egység, a jász esz­me feltámadhat. Az összesereglő jászok jász parlamentet alkothatnának, kimondhat­nák a jász egységet, a jász összetartást. Megalakíthatnák a jász politika legfontosabb szervét, a Jász Közművelődési Egyesületet. Ez az egyesület évente kiadná a Jász könyvet, továbbá előadások tartása, népkönyvtárak felállítása, a jász levéltár fel­dolgozása és publikálása stb. lenne feladata. A lap 1902. március 16-i száma a Jászberény központú Jász vármegye megalakításának és a törvényszék visszaszerzésé­nek igényéről ír, továbbá meghirdeti a jász politika hármas elvét: 1. társadalmi békét: Az alsóbb néposztály intellektuális regenerációját. 2. A gazdasági helyzet javítását egy céltudatos vasúti politikával: Jászberény vasúti összekötését Budapesttel és a jász köz ségekkel. 3, Municipálishatalom igényét. Mint a cikkekből kitűnik Jászberény politikai vezetéséből lassan kiveszett a liberális szellem és ismét a régi partikuláris elvek érvényesültek A part'kularizmus követelései ugyanazok, törvényszék, jász vármegye, jász vasút stb., egy vonatkozásban Jászberény és Vidéke 1901. november 17. 55 Uo. 1902. január 19. 56 Uo. 1902. március 2. 110

Next

/
Thumbnails
Contents