Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.
lépésével a jászberényi liberális vezetést nyilvánosan lejárassa. Török Aladár polgármester és hívei helyzetét lehetetlenné tegye. Az apponyista városi ellenzék az 1897. október 20-i tisztújítást és az új virilis névjegyzék összeállítását is megfellebbezte. Indoklásuk szerint Török Aladár polgármesterré választása szabálytalan volt, mert Török még nincs két éve, hogy a város adófizetője, jászberényi származású felesége jogán pedig nem választható meg. A virilis névjegyzékbe pedig olyanokat is felvettek, akiket vagyoni helyzetük alapján nem illetett volna meg ez a jog, ugyanakkor néhány nagygazdát szándékosan kihagytak. Az ellenzék állításai igaznak bizonyultak, ezért az Apponyi-ellenes erőket támogató vármegyei közigazgatási bizottság, majd a M. Kir. Közigazgatási Bíróság is kénytelen volt az üggyel foglalkozni. Török Aladár valóban csak 1895 novemberében, tehát alig másfél évvel polgármesterré választása előtt, házasságkötése révén került Jászberénybe, ezért tényleg nem lehetett volna a város első tisztviselőjévé megválasztani. Az viszont elgondolkodtató, hogy a helyi liberális erők vezéralakja, aki nemcsak a közbirtokossággal, hanem Apponyi Alberttel is a leghatározottabban szembeszegült, nem jászberényi származású, hanem tősgyökeres budapesti üzletember. A Koncsek-féle maradi vezetés antiliberális intézkedései az ipar és a kereskedelem fejlődését erősen gátolták, s Török Aladár gőzmalmának bővítését és egyéb vállalkozásait is akadályozták. Török a jászberényi konzervatív mentalitást mind anyagi érdeke, mind pedig liberális nézetei miatt elfogadhatatlannak tartotta és a vármegye támogatását élvező szabadelvű csoport élére állva megszerezte a polgármesteri széket. Végső soron azonban mind a vármegyei közigazgatási bizottság, mind pedig a Közigazgatási Bíróság Török Aladár és a szabadelvű csoport mellé állt, és a városi 1 2 ellenzék panaszát alaptalannak nyilvánította. A városi ellenzékkel párhuzamosan Apponyi Albert a parlamenti körökben igyekezett a jászberényi vezetést lejáratni. Feltehetően Apponyi közbenjárására 1897. október 17-én a „Hazánk'' c. országos napilap cikket közölt a jászberényi közéletről, melyben Török polgármestert, a tiszti ügyészt és a városi főjegyzőt csalással vádolta. 1898 májusában pedig Apponyi Balogh Miklóst a Budapesti Hírlap munkatársát küldte Jászberénybe, azzal a szándékkal, hogy az új városi vezetésről írjon elmarasztaló cikkeket. A nemzeti párti vezér a képviselőházban és a sajtóban továbbra is támadta a jászberényi liberálisokat, nem riadva vissza a nevetséges frázisoktól sem. Apponyi egyik legelképesztőbb túlzása a jászberényi viszonyokkal kapcsolatban az volt, mikor a kisváros belharcait, vagyis inkább saját mandátumának megrendülését az akkoriban dúló amerikai—spanyol háború jelentőségéhez hasonlította. A liberális Jászberény és Vidéke idézi Apponyi mondását, amely állítólag a képviselőházban hangzott el: ,,Míg Amerika szeme a spanyol flottán, addig Európa szeme Jászberényen függ" . Török Aladár polgármester válaszul a vádaskodásokra 1898. február 18-án hiva10 TT Uo. Jászberényi Hírlap 1898. április 10. és április 24.; Jászberény és Vidéke 1897. július 3. 1 2 Jászberény és Vidéke 1898. július 3. 13 Uo. 1898. május 10. 14 Uo. 100
