Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.

táláról lemondott. A lemondás jó taktikai lépés volt a polgármester részéről, aki egy újabb választáson, 1898. április 23-án győzelmével bebizonyította, nemcsak a kormány és a vármegye, hanem a lakosság támogatását is élvezi, ugyanis a képviselőtestület tagjai közül 110-en Török Aladárra, 66-an pedig Streitmarin Gyulára, az apponyista csoport jelöltjére szavaztak. A választás eredményeképpen ismét Török Aladár lett a polgármester. Az 1896-os fordulat, a városi liberális csoport hatalomra jutása után a partikuláris mozgalom a jászberényi közéletből szinte teljesen kiveszett, illetve csak az apponyisták hangoztatták továbbra is a jász eszme jelentőségét. A partikuláris sérelmeket a vármegye támogatásával hatalomra került liberális csoport nem emlegethette, de a jász eszme öncélú, a valós társadalmi problémákat elködösítő felnagyításában az új jászberényi vezetés nem is volt érdekelt. 1896 után a jászberényi lakosság figyelme nem a partikuláris kérdések felé, hanem elsősorban a legdöntőbb probléma, a közbirtokossági földek felosztása felé irányult. A gabonaárak 1896-97-ben a gyenge termés miatt némileg emelkedtek. Ugyanakkor a 2850 kh-s Urbő és Mántelek puszták legelőin a nagygazdák gulyákat tartottak, a Szeged környéki 4231 kh-s Mérges-pusztát pedig a közbirtokosság továbbra is haszonbérbe adta. A közbirtokok felosztásától a legelőilletékkel rendelkező szegények a megélhetéshez szükséges földet, a növénytermesztéssel és istállózó állattartással foglalkozó vagyonosabbak pedig pénzbeli részesedést reméltek. A mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről kibocsájtott 1894. évi 12. te. módot adott volna arra, hogy a városi vezetés közvetlenül is beleszóljon a közbirtokossági ügyekbe és a közlegelők felosztását elősegítse. A Koncsek István polgármestersége idején, az 1895-ben jóváhagyott közbirtokossági alapszabályzat azonban meggátolta a város ellenőrzési jogának gyakorlását a közbirtokossági vagyon felett. A liberális városi vezetés kezében csak egyetlen eszköz maradt, melynek segítségével a közlegelőket fel lehetett volna osztatni, a vármegyei törvényhatósági bizottság által 1895-ben jóváhagyott közbirtokossági alapszabályzat kiegészítő pontja. A pótlás kimondta: ,,Ha a közbirtokossági közgyűlés, vagy tanács a szervezeti szabályzatban megállapított hatáskörét túllépi, szervezete a hatóság által felfüggeszthető, vagy megszüntethető. Ez esetben a birtokosság ügyeinek vitelét Jászberény város tanácsa veszi át". Török polgármester és hívei azt szerették volna bebizonyítani, hogy a közbirtokosságon belül anyagi visszaélések és más szabálytalanságok történnek, s így az alapszabályzathoz fűzött záradék értelmében megszerezhessék a közbirtokosság feletti közvetlen ellenőrzés jogát. A közbirtokosság működésében nem lehetett nehéz hibát találni, hiszen a szervezet hírhedt volt arról, hogy a nagygazdák javára sem az anyagi visszaélésektől, sem a szabálytalanságoktól nem riadt vissza. Az egyik ilyen, nem éppen tiszta ügy, amelyet a városi vezetés a közbirtokosság ellen felhasználhatott, az évi nádilletmény szétosztása volt. Török Aladár polgármester szerint a közbirtokosságon belül működő nádosztó bizottság 1897—98 telén SZML Jászberény város képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyve 1898/46. kgy. sz. Jászberény és Vidéke 1898. május 1. * SZML Jászberényi Redemptus Közbirtokosság iratai. 1895. évi alapszabályzat. 101