Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.

hívei közé tartozott, akik Apponyit halálosan gyűlölték és mindenáron megbuktatására törekedtek. A szabadelvű párti polgármester, dr. Almássy László még megválasztásának napján lemondott , valószínűleg azért, mert a város vezetését az adott körülmények között nem merte vállalni. A parasztpárti, illetve apponyista tisztviselők egy része is leköszönt állásáról. Ezért 1897. március 3-án Bagossy Károly alispán elnökletével újabb tisztújítást és polgármester választást rendeztek Jászberényben, amelyen közfelkiáltással a szabadelvű Török Aladár malomtulajdonost választották meg Jászberény polgármesterének. A választás azonban nem ment végbe minden incidens nélkül. A szavazás megkezdése előtt Pethes Pál, a városi ellenzék egyik vezéralakja, az 1896-os országgyűlési választások részrehajló jászberényi választási elnöke tiltakozott a polgármesteri szék betöltése ellen, mivel a Közigazgatási Bíróság, amely elé a városi ellenzék fellebbezése került, nem döntött még az 1896. december 30-i tisztújítás ügyében. Az elnöklő alispán Pethes javaslatát, mely szerint a polgármester választást el kell halasztani, elutasította. Erre a városi ellenzék képviselői, tiltakozásuk jeléül, elhagyták a termet. Török Aladár egyhangú megválasztására csak e jelenet után kerülhetett 7 sor. Bár a vármegyei törvényhatósági bizottság és a közigazgatási bizottság helybenhagyta, a Közigazgatási Bíróság végül mégis megsemmisítette az 1896. decemberi tisztújítást, ezért az alispán kénytelen volt 1897. október 20-ra újabb választást elrendelni. E napon 194 városi képviselő szavazott, közülük 105 a Szabadelvű Párt jelöltjeire. Jászberény polgármestere Török Aladár maradt és a tisztviselői állások Q többségét is a szabadelvűek, vagyis a liberális városi csoport jelöltjei nyerték el. Úgy tűnt, hogy a jászberényi liberálisok, az egykori úri párt hívei véglegesen fölénybe kerültek az apponyista, illetve parasztpárti ellenzékkel szemben. A vármegye mindhárom tisztújításon még kisebb-nagyobb szabálytalanságok elnézésével is támogatta az új jászberényi vezetést. Valójában azonban a liberális csoport hatalma sohasem szilárdult meg igazán Jászberényben. Pl. a képviselőtestületi jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy 1897 és 1901 közt rendkívül kevés közgyűlést hívtak össze, és ha a képviselők egy részét sikerült mozgósítani, akkor nagyon sok ügyet tárgyaltak egyszerre. Az apponyista képviselőtestületi tagok nem jártak el a közgyűlésekre. 1897. december 11-én a megjelent képviselők összlétszáma 85 volt, 1898. április 7-én pedig csak 71 fő (valamennyien liberálisok) vett részt a közgyűlésen, jóllehet a képviselőtestületi tagok száma 219 volt. Az a néhány apponyista városi képviselő, aki olykor a közgyűléseken megjelent, csak a testület munkáját akadályozta. Pethes Pál pl. hosszas fejtegetésekbe merült, s többnyire arról beszélt, hogy a közgyűlés valamilyen okból nem határozatképes, vagy hogy az éppen felvetett napirendi pont nem tárgyalható. Több nagygazda a városi virilis képviselői jogáról is le akart mondani azért, hogy e Jászberény és Vidéke 1897. január 7. 7 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jászberény város képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyve 1897/31. kgy. sz. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1897. október 24. SZML Jászberény város képviselőtestületi üléseinek jegyzőkönyve 1897/112. kgy. sz. 99