Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.
háza nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség előtt egyébként dr. Küry Albert alispán nyitotta meg az új évadot. Február 19-én Cholnoky Jenő kolozsvári egyetemi tanár A szuezi csatorna felé címmel ugyancsak vetített képekkel illusztrált előadása vonzott szép számú közönséget. Február 24-én pedig N. Szana Sándor, a Fővárosi Gyermekmenhely igazgatója beszélt A gyermekvédelemről orvosi szempontból. 1914/15-ben a m. kir. technológiai iparüzem tanfolyamai szintén szüneteltek. 1916 első napjaiban azután esti oktatás formájában hét tárgykörben (üzleti fogalmazás, ipari könyvvezetés, ipari számtan, építőipari, fémipari, asztalos és cipész szak97 rajz) újra megindultak. 1916 - mögötte a két vérrel, szennyel, fronton és hátországban egyaránt mérhetetlen szenvedéssel teli háborús esztendővel - már kitapintható változások jeleit is hordozta. A vérontásba bele csömörlött, a háború terheit legjobban érző néprétegekben erősödött a béke utáni vágy. A háborús célokat közvetlenül vagy közvetve szolgáló előadások helyett Szolnokon is egyre többször hangoztak el békésebb hangütésű felszólalások. A magyar nőmozgalom is hallatni kezdte szavát. Az első jelzés ebben a tekintetben Glücklich Vilmának, a Budapesti Tudományegyetem Természettudományi Kara első nőhallgatójának a vármegyeháza nagytermében 1916. május 7-én elhangzott előadása volt a magyar nőmozgalom célkitűzéseiről. 1917 októberében az Országos Feminista Egyesület már Szolnokon is 80 tagot számlált. A vezetéssel dr. Papp Illésnét, a Felsőkereskedelmi Iskola igazgatójának feleségét bízta meg az egyesület. Az egyesület hármas célját Szolnokon és a megye városaiban vasárnaponként tartandó oktató felolvasásokon ismertették. E célok még elsősorban gazdasági jellegűek: a tisztviselőnők bérrendezése, a hadiözvegyek hadisegélyének megadása és felemelése, a tanítónők egy év utáni véglegesítése. A mozgalom politikai tartalommal való feltöltődéséhez nyilván nagy mértékben hozzájárult a nagy októberi szocialista forradalom s nem utolsó sorban a szovjetek második összoroszországi kongresszusának békedekrétuma. 1917. december 2-án Szolnokon formálisan is megalakult a Feministák Egyesületének szolnoki csoportja. Papp Dlésnét elnökké, Ellmann Elvirát, a polgári leányiskoala igazgatónőjét társelnökké választották. Az alakuló ülésen, amelyet Sipos Orbán nyitott meg, felszólalt dr. Giesswein Sándor prelátus, országgyűlési képviselő, a Magyar Béke Egyesület elnöke. Beszédében az annexio és kárpótlás nélküli, általános megegyezéses békekötést, a pacifizmusnak a feminizmussal való egyesítését sürgette. A gyűlésen szót kért a Magyar Gyermektanulmányi Társaságban is tevékeny szerepet vivő, tehetséges polgáriskolai tanárnő, Wehle Lucia is, aki már a nők szocialista nevelésének kérdése mellett foglalt állást. 30 A népek közötti megbékélés, nem utolsó sorban a Szovjet-Oroszországgal való rokonszenv szép megnyilvánulása volt a háborús évek minden bizonnyal utolsó, Szol26 Uo. 1916. január 23.; 1916. január 30.; 1916. január 13. 27 Uo. 1916. január 2. 28 Uo. 1916. áprüis 30. 29 Uo. 1917. október 14. 30 Uo. 1917. december 9. 98
