Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.

nokon elhangzott előadása. 1918. augusztus 20-án ezt a beszédet Uzsegovszky Mihály orosz fogoly tartotta magyar nyelven annak a közadakozásból felépült síremléknek az avatásán, amely a szolnoki temetőben nyugvó négyszáz orosz katona sírja fölött magasodott. (Az obeliszket a szolnoki Horváth sírköves emelte annak a 7000 koronának a felhasználásával, amelyet a beszédet is tartó Uzsegovszky Mihály gyűjtött.) Közgyűjtemények, kiállítások Az iskolák katonai célokra történő igénybevétele kikerülhetetlenül együtt járt a szertárak, könyvtárak anyagának széthordásával, rongálódásával. Az egyesületi könyvtárak állománya addig is inkább adományokból, rendezvények bevételéből gyarapodott. Az ilyen jellegű bevételeket azonban — érthetően — ezekben az esztendőkben másra fordították. Egyedül a Millennium Önképző Dal- és Zeneegylet könyvtára fejlődhetett viszonylag zavartalanul. Ami a kiállításokat illeti, a Szolnoki Művésztelep alkotói jöhettek volna számításba. A háború kitörését követően azonban elnéptelenedett a művésztelep. Csupán Zombory Lajos, Kléh János és Koszta József nevével találkozunk ezekben a vészterhes időkben. így vetődhetett fel az a gondolat 1914-ről 15-re forduló télen, hogy a művésztelepet is katonai célokra kellene felhasználni. Itt megfelelő helye lenne a sebesülésből lábadozó katonáknak. Szerencsére a gondolatot nem követte tett, így lehetővé vált, hogy Zombory Lajos legfrissebb alkotásaiból megrendezhesse — saját műtermében - téli tárlatát. A 40-50 kisebb méretű kép között a szokásos témákon (Vártemplom, Tehenek, Víztorony stb.) kívül a háborús tárgyúak is megtalálhatók voltak (Huszárok, Hordás oroszokkal).

34 1918 júliusában aztán újra benépesült a művésztelep. Mint a régi, békés esztendőkben, most is fiatal kezdő művészek keresték fel a telepet művészetük továbbfejlesztése céljából. Szolnok közművelő désének helyzete a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság idején A már ismertetett okok: az oktalan vérontásba fulladt, véget érni nem akaró háború, a teljes gazdasági csőd, a pénz s ezzel a hadisegélyek értéktelenedése, a háborús újgazdagok dőzsölése, a dolgozók elviselhetétlenségig fokozódó nyomora, az állandó rekvirálások 1918 első kilenc hónapjában már egyre többször nyílt elégedetlenséget, HERKÖ Sándorné: A szolnoki Járműjavító könyvtárának tör99 Uo. 1918. augusztus 25. 2

FENYVESINÉ-GÓHÉR Anna tcnete. Szolnok, 1979. 18. 3

Haladás 1915. február 21. 4

Uo. 1915. december 12. 5

Uo. 1918. július 14.