Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Soós László: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye önálló iparosainak és kereskedőinek szakmák és települések szerinti tagolódása II. / 65. o.

Az adatok alapján feltételezhetjük, hogy ezen a területen a falvakban élő „kontárok" az átlagosnál szélesebb körben tevékenykedtek. Csupán egy-egy város gazdasági életében játszott jelentős szerepet a negyedik csoportba tartozó agyag- és kőipar. így például a megye területén élő fazekasok Mezőtúron, a téglaégetők és cserépégetők többsége Tiszafüreden, Tiszaörsön valamint Tiszapüspökiben, az üvegesek pedig Szolnokon rendezték be telepeiket. Az iparág helyzetére jellemző, hogy képviselőit csupán hat helységben találhattuk meg. Lényegében csak a városokban élő iparosok szakmai sokrétűségére nyújt példákat az ötödik csoportba sorolt „Vegyészeti, gyújtó- és világító szerek gyártása", valamint a kilencedikben összeírt „Mű- és műszeripar". Alacsony számuk miatt gazdaságijelentőségük inkább csak a közvetlen környezetükben érdemel említést. Amennyiben a két, egyesített vármegye iparának egymáshoz viszonyított arányát vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a lakosság mintegy egyharmadának otthont adó Külső-Szolnok vármegyében írták össze az egész törvényhatóság önálló iparosainak 40 %-át. A fenti két terület közötti arány az egyes iparcsoportok esetében az átlaghoz képest az alábbiak szerinti eltéréseket mutatja: Az egyesített Heves- és Külső-Szolnok Iparcsoport Külső-Szolnok vármegye vármegye fő fő % I. Építőipar 268 101 38,8 II. Gépek, közlekedési eszközök, szerszámok 241 107 44,6 III. Kohászat, fémáru 514 213 41,8 IV. Agyag és kőipar 99 54 54,5 V. Vegyészeti, gyújtó- és világító szerek 31 16 51,6 VI. Élelmi és egyéb fogyasztási cikkek 753 382 50,9 VII. Fonó-, szövő- és ruházati ipar 601 167 27,8 VIII. Egyéb szerves feldolgozás 1572 602 38,3 IX. Mű- és műszeripar 24 10 41,7 X. Vegyesipar 31 8 25,8 Összesen 4134 1660 40,2 Az egyesített vármegyék kézműiparát vizsgálva, a két rész közötti eltérés legjobban a fonó-, szövő- és ruházati szakmát magában foglaló hetedik csoportnál mutatható ki. A külső-szolnoki területen élő és a fenti iparághoz tartozó szakemberek számaránya nem csupán Heves megyéhez képest mutat jelentős elmaradást, hanem a többi kamarai részek színvonalát sem éri el. o OL Z 208 - 47. kötet. Heves megye önálló iparosainak és kereskedőinek névjegyzéke. 1874. 68