Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Az önszervező közösségek kialakulása és formái a Jászságban 1867-1900 / 53. o.

A konzervatív jász közvélemény elutasította a szélső baloldali, radikális demokrata eszméket. így amikor Böszörményi László javára országos gyűjtést szerveztek, a gyűjtésbe a Jászság nem kapcsolódott be. A Jászság gazdasági fejlődését hátráltató nehézségek gyakran kerültek szóba a társasélet különböző fórumain, így elsősorban a legnagyobb múlttal rendelkező kaszinókban. A közvélemény formálásában kiemelkedő szerepet töltött be az 1839-ben alakult, majd 1874-től új alapszabály szerint működő Jászberényi Casinó Egylet.

11 A Casinó Egylet 1868 elején tartott összejövetelén Sipos Orbán országgyűlési képviselő javaslatot tett a Jászkerületi Népbank és Takarékpénztár megalakítására. A javaslatot elfogadták, és a pénzintézet 1868. január 20-án létrejött. Az egylet tagsága Jászberény város vezető elitjéből verbuválódott. Alapszabálya az országosan használt iratminta segítségével készült. Ennek értelmében: „az egylet semmiféle political pártállást nem foglal el, minden nemű és állású tagja az egyleten belül egyenlő és egyenjogú". A száztíz éves működés alatt a taglétszám sohasem haladta meg a 200 főt. A kaszinó tagjainak belépésekor 100 forintot kellett befizetniük a pénztárba. A felvételről a közgyűlés határozott, ehhez kétharmados többségre volt szükség. A tagságnak különböző fokozatai voltak. A rendes tagbesorolást követte 15 évi egyesületi tagság után az alapító tag cím. Az ideiglenes tagok közé azok tartoztak, akik rövidebb ideig éltek a városban, és nem rendelkeztek ingatlannal. Kitüntető cím volt a tiszteletbeli tagság. Az alapszabály lehetővé tette a kaszinó könyvtárának használatát, arra érdemes nem tagok részére is. Az egyesület életét tizenegy tagú választmány irányította. A választmány köteles volt gondoskodni a nélkülözhető egyleti pénzek gyümölcsöző, biztos elhelyezéséről. Az egyszerű tőkés vállalkozások is társulatként kezdődtek. A Tisza szabályozásának nagyobb beruházásait állami költségvetésből, a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium irányításával végezték. A nagyszabású munkálatok minden részműveletét az állam egyedül sem finanszírozni, sem koordinálni nem volt képes. Ezt a funkciót az úgynevezett árvízvédelmi és ármentesítő társulatok látták el. A társulások többsége autonóm volt, viszonylagos függetlenségüket az 1871. évi 39. tv. biztosította. Igen jól jövedelmező vállalkozások voltak, az 1870-es évek végéig 34 tiszavölgyi ármentesítő társulat működött. A Jászságban a legjelentősebb a még az abszolutizmus korában alakult Jászkiséri Ármentesítő Társulat volt. A társulások különböző érdekeltségei miatt még veszély esetén is nehéz volt az együttműködés megteremtése. Ezért 1879-ben az árvízvédelmi társulatokat a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium ellenőrzése alá helyezték.

14 Ebben az esetben is tetten érhető a gazdasági társulási forma intézményesülése. A szakmai jellegű egyesületek közül első a jászberényi szabó egylet}

5 ezt kö10

KISSJ. 1968. 52. U

SZMLKL 332/1874. 12 Jászkunság 1868. I. évf. 12. sz. 13

SZMLKL 332/1874. 14

KISS J. 1968. 75-77. Jászkunság 1868. I. évf. 1. sz. 57