Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Az önszervező közösségek kialakulása és formái a Jászságban 1867-1900 / 53. o.
vetően a jászkerületi orvos, gyógyszerész egylet szervezése kezdődött el. A kerületi főorvos, Orbay Antal az alakuló gyűlést 1868. január 28-ra tűzte ki, ugyanezen napon meg is alakult. Működéséről az 1868. január 5-én megindult helyi lap, a Jászkunság folyamatosan tudósított. A Casinó Egylet kezdeményezésére a Jászkunság 1868-ban egy világítási egylet alapítását szorgalmazza. Az egylet célja Jászberény petróleumlámpával történő megvilágítása volt. Az egylet folyamatos működésének köszönhetően 1906-ban a petróleumvilágítást vilannyal cserélték fel. Ezzel párhuzamosan egy csillagászati egylet i n is elkezdte működését. A természettudomány és a geológia iránti érdeklődést fokozta az 1868. június 21-i földrengés, amely az egész Jászságban érezhető volt. Jászberényben a ferencrendi zárda falai és több lakóház megrongálódott. A szakmai egyesületek közül még a jászberényi kerékgyártók és kovácsok egyesületéről vannak szórványos sajtótudósítások. Jászapátiban 1878-ban több szakma ifjú képviselői megalapítják az Iparos Ifjak Körét. Ez később 1894-től Iparos Körré alakul, és alapja a jászapáti ipartestület létrehozásának. A dualizmus kori modernizációs folyamatban nagy hangsúlyt kapott a közművelődés ügye. A kor liberális politikusai, élükön Eötvös Józseffel, a közművelődés fejlesztését a Nyugat-Európához történő felzárkózás egyik alapfeltételének tekintették. Ebben a szellemben íródott 1867. július 3-án Eötvös József felhívása a népnevelési egyletek alakítására. A felhívás meghatározta az egyesületek helyét, funkcióját a polgári liberális politikai rendszerben. „... a kormánynak felügyelőségi jogát senki sem vonhatja kétségbe, s ha annak legfőbb kötelességei közé számító őrködni affelett, hogy az oktatás jóléteményeiben az ország minden polgárai részesüljenek, de a jog és kötelesség nem terjedhet annyira, hogy az egyeseknek, s testületeknek szabadságát e téren korlátolja. ... ha van feladat, melynek megoldására az állami minden hatalma elégtelen - ez a népnevelés, ... az állami közhatalom csak segélyezni, gyámolítani képes az egyeseknek és testületeknek idevonatkozó törekvéseit, mint viszont a kormánynak minden legüdvösebb intézkedései is óhajtott siker nélkül maradnak, ha a társadalom közreműködése által nem támogattatik". A felhívás nyomán 1868. szeptember 30-án alakult meg a népoktatási központi kör azzal a céllal, hogy a 15 évét betöltőiteket olyan ismeretanyaggal gazdagítsa, amelyek elemi ismereteikből hiányoztak. 1870. február 27-re elkészült a népoktatási körök alapszabály-mintája. 20 Az Eötvös-féle népoktatási körök létrehozását sürgető felhívás hatására Jászberény város tanácsa 1871. február 11-én napirendre tűzte a népoktatási kör alakítását. 1871. március 12-én a Jászkunság jelentetett meg cikksorozatot a felnőttnevelés fontosságáról. A lap közölte a kiskunfélegyházi népoktatási kör alapszabályát Uo. I. évf. 32. sz.; FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 465. 17 Jászkunság 1868. I. évi'. 33. sz. 18 RÉTHLY Antal: A kárpátmedence földrengései 455- 1918-ig. Bp. 1952. 222-225. 19 A magyar ipar almanachja. Szerk.: LADÁNYI Miksa. Bp. 1932. (Betűrendben.) 20 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei. Szerk.: GAZDAG István. Debrecen, 1979. 13. sz. 7-8. 58
