Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.
tik először redemptusként a karcagi jegyzőkönyvben. Hegesch József kőműves ugyanis szerződéslevelet mutat be a tanácsnál, mely szerint Fazekas István portáját a rajta lévő épülettel ő már megvásárolta. Az eladás ellen Janovics Mihály tiltakozik, s a tanács neki ad igazat. Ezt azzal indokolja, hogy Janovics Mihálynak mint redemptus gazdának, elővásárlási joga van.. A redemptusokat illető széles körű jogok közül igen fontos volt az ingatlanok esetében az elővételi jog biztosítása. Az 1802-es jegyzőkönyvi bejegyzés már mint a karcagi görög eklézsia kurátorát említi. 95 1807-ben találjuk először neve előtt a nemes megjelölést egy végrendelet hitelesítőjeként. Janovics Mihály tehát társai közül is kiemelkedve, a helyi görögség vezető egyéniségévé válik. Ez nem csupán Karcagot jelenti, hanem a környező, egyházi szempontból ide tartozó helységeket is. Tekintélyt szerez, véleményét nemcsak a görögök, hanem a város vezetői is figyelembe veszik. Öt választják végrendelkezéskor hagyatékuk gondnokául az utód nélkül maradó görögök. 1816-ban Szappanos János gondviselőül választja, házát, földjét ,,mint öreg ember és kinek fél lába a koporsóban, egyedül Rácz Mihálynak adja mint maga szerzeményét, kinek gondviselését szereti." 97 Neve gyakran szerepel azokban a peres ügyekben, melyek a végrendeletek körül keletkeznek. Ugyancsak perek forrása a sok kölcsön is, melyet a hozzá fordulók számára nyújt, akik nem minden esetben tudják azt visszafizetni. 1816-ban összesen 12 szerződéslevelet mutat be a tanácsnál intabuláció (betáblázás) miatt. Kereskedőtársai, Kondorosi Tódor és István 1812-től kezdve különböző összegeket vettek fel tőle, melyet nem tudtak visszafizetni. Ebből már az is látható, hogy nem minden kereskedő volt hozzá hasonlóan sikeres és szerencsés, ebben az időben már vannak, akik elszegényednek közülük. Az 1810-es évekre ugyanakkor a Nagykunságban több redemptus görögöt is találunk, akik elérve az itt lehetséges legfontosabb közjogi elismerést, már részt kérnek a közügyek intézéséből is, szeretnének bekerülni a városi tanácsba. Csigarida Miklós karcagi görög parókus 1810. december 13-án kérelemmel fordul a Jászkun Kerület főkapitányához. Arra hivatkozva, hogy a városi tanácsosok közül többen már elöregedtek, kéri, hogy helyükbe hívei közül válasszanak tanácsost. Kérelmének indoklását három pontba foglalja: 92 SZML Karcag jkv. 1799. 94 A tanács a József nádor által 1799-ben kiadott statútum VI. 3. cikkelyére hivatkozik, mely szerint: „Midőn tehát valamelly fundust Irredemptus lakosnak adnának el, azt kell megtartani, hogy ha azt redemptus akarja meg-venni, elsősége légyen az Irredemptus felett ..." A Jász és Kun megyebeli Törvény Székeket tárgyazó Statútumok. SZML 501/2. lelt. sz. én. Idézi pl.: BELLON T. 1973.186. 95 SZML Karcag jkv. 1802. 51. A görög templom melletti porta eladása ellen tiltakozik, kcri, hogy azt a görög eklézsia vehesse meg. SZML Polgári perek. 21. í'üz. 1. köt. 62. sz. 97 SZML Karcag jkv. 1816. 87-88. 98 Uo. 99-101. 99 SZML JKK Közig. ir. Pasc. 1. No. 2176/1811. 44
