Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.

Az említett törvénycikk az 1751-ben kiadott Regulatio-ban található, amely a kerület különböző tiszlségviscló'inek választását szabályozza. E szerint: ,,A közönségek Bíráit és pedig, Eskütt Tanátsosit, Perceptorait, s más Hivatalbelieket vagy Szolgákat mindenik Közönség maga közt választhat és tehet." A Jászok és Kunok részire 1751-dikben kiadatott Királyi Regulatio vagy Rendszabások... SZML 501/2. lelt. sz. én. 11-12. 101 BANKINE MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület helységeinek közigazgatási szervezete (1745-1848). In: CUMANIA 10. Kecskemét, 1987. 121. 102

SZML JKK Közig. ir. Fase. 1. No. 2176/1811. 103 KÄLMÄN Ödön: A zsidók letelepülése a Jászságban. Bp. 1916.20. 45 „l

or Azért, hogy minden Városokban, a hol az Görög Unitus vagy nem Unitus híveknek Temploma vagyon, az Népnek sokaságához képpest az Magistrátusban Senátorok és Szék ülő személlyek vágynak. 2

0r Mivel az én helybéli híveim többnyire olyan tehetősök, hogy az leg első Gazdákkal birtokokra nézve is vetélkedhetnek a Városunkban. 3

0r Hogy mint Redemptus lakosok akár írás, akár Nyelvek dolgában tanúit emberek, és az kívánt hivatalnak el viselésére alkalmatosok." A főkapitány Dléssy János nagykun kapitányhoz továbbítja a kérést, aki megkérdezi erről a városi tanács véleményét. A karcagi tanács azonban ebben a kérdésben nem mutat engedékenységet. Minden olyan téren, ami a görögök gazdasági helyzetével, tevékenységével függ össze, támogatja őket, vagyonuk révén csaknem mindent elérhetnek. Akkor azonban, amikor úgy érzik a város vezetői, hogy ősi kiváltságaikat veszélyeztetik, mereven elzárkóznak a kérés teljesítésétől. Már magát a felvetést is a kiváltságos helyzet megsértésének tekintik. Elismerik ugyan, hogy a görögök gazdagok, tehetősek, de kételkednek abban, hogy a törvényes és polgári dolgokat valóban jól ismerik, s ,Jeginkább azt fájlallya ezen Tanács, hogy Csigarida Miklós Úr törvényes Privilégiumit kívánnya a Közönségnek bántani, leg közelebb a fels. Mária Terézia Királyné Kegyes Regulatiójának 10

K cikkelye ellen keményen hibázik. 00 A tanács itt sajátosan, a maga szempontjai szerint értelmezi az idézett törvényt. Az ugyanis - csupán azért, mert idegenek - nem zárja ki egyértelműen a görögöket a tanácstagságból. Azzal pedig, hogy redemptussá válhattak, elvileg a választás és választhatóság joga egyaránt megillette őket, hiszen a tanács tagjai csak redemptusok, illetve redemptus-nemesek lehettek. Dléssy János nagykun kapitány egyetért a városi tanács döntésével, melyet a Jászkun Kerülethez továbbít. Véleménye szerint a görögök nem lehetnek tanácstagok, foglalkozásukból adódóan sem, hiszen a tanácsi munkával járó több napos utazásokat nem tudnák vállalni, ,,különben is ők kereskedés végett telepedtek meg". A fő indok azonban nála is így fogalmazódik meg: ,,a privilegiális szokásunk sérelme nélkül nem lehetne ezt megtenni." Karcagon tehát ebben az időben nem lehettek tanácstagok a görögök. Más a helyzet a Kerület székhelyén, Jászberényben. Itt találunk görögöket a tanácsban, s a kereskedelmi szervezetben, a grémiumban is ők vannak többségben.

103 Létszámuk a betelepüléstől kezdődően itt a legmagasabb a Kerületen belül. Ez a szám nem nagy