Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Hild Viktor levéltárosi és történészi tevékenysége / 379. o.

képviselőtestület elhatározza már csak azon szempontból is, hogy azok, mint a város történelmének fontos okiratai a jövendő nemzedék számára megtartassanak s emellett a Jász Nagykun Szolnok megye monográfiájának megírásánál való felhasználását Jászberény város érdekében lévőnek találja, 200 Ft-ot a fordítás céljaira megszavaz." Még nagyobb szabású javaslattal fordult Hild Viktor 1898. február 5-én Bagossy Károly alispánhoz: „... Pintér Sándor jeles archeológus és historikus „Szécsény és vidéke a honfoglalás előtt" című munkájában az egész tudós világot meglepőleg kimutatta, hogy a hegyek, dombok, folyók, erek, mocsarak, lápok, határrészek és dűlők elnevezései mily nagybecsű forrásanyagot rejtenek magukban; a dolog egészen nem volt új előttem, mert például Jász-Apáti „Tomaj" nevű dűlője magyarázta meg nekem a község nevét, melyre addig senki rájönni nem tudott, de azt az elvet így tömegesen akcióba hozva ... még nem láttam. Megbocsáthatatlan mulasztást követnék el, ha megyénk monográfiájának megírásánál ezt nem alkalmaznám. Kegyeskedjék tehát Nagyságod haladéktalanul egy körrendeletet küldeni az összes községekhez, ... hogy jelentsék be a határjaikban lévő dombok, folyók, erek, mocsarak, lápok, határrészek és dűlők neveit, nem a katonai vagy más térkép fordításait; hanem azokat, melyek a nép ajkán élnek vagy éltek, teljesen úgy, ahogy azt a legöregebb emberek kiejtik. Egyúttal az alkalmat felhasználva, Jászberény, Fényszaru, Árokszállás, Kisér, Karcag és Madaras kivételével, melyek levelesházait magam átkutattam, csatolják azon történelmi becsű okmányok másolatait, melyek náluk őriztetnek. Külön figyelmet fordítsanak az 1848-49-iki eseményekre, ezt valamennyitől kérem; nevezetesebb hatósági intézkedések másolatait küldjék be; adjanak értesítést: mily csapatok mely napon fordultak meg, akár osztrákok, muszkák, vagy magyarok? Mily áldoizatot hozott a község? Mily károkat szenvedett? Hány katonát, honvédet adott a szabadságharchoz és mely csapatokhoz? Kitüntette-e magát azok közül valaki, ha igen, hol és mi által? Legtöbb súlyt fektessenek erre Cibakházától Roffig, Buráig a Tisza melletti községek, honnan Görgey a tavaszi hadjáratot indította. Mily szerepe volt a községnek vagy hatóságnak az 1735-ikiPéró-féle lázadásban, akár annak elnyomásában. Különösen Mezőtúr, hol kitudódott. Innen okmány- és jegyzőkönyvmásolatot is kérünk. Mezőtúr küldje be a Törő Pál, Bujdosó György és társai 1753-iki összeesküvésének összes birtokában lévő okmányainak és feljegyzéseinek másolatait, különösen az ítéletet..." A 2. pontban Hild Viktor azokra a huszárezredekre kér adatokat (Nádor huszárezred, Jász-Kun 13. huszárezred stb.), amelyben a megye érintve volt. A 3. pontban a régészeti leletekről, ásatásokról kér információt. Az alispán 1898. február 12-én kiadja az 5399/ki. 898. számú körrendeletet polgármestereknek, községi elöljáróságnak: Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jászberény város képviselőtestületi jkv. 1897. december 31. 7

SZML Alispáni iratok, rendeletek. 1898. 5399/ki. 898.; HILD Viktor: Jegyzetek a Jászság történelméhez c. kéziratos gyűjteménye (Továbbiakban: Jegyzetek), IV. kötet, a Damjanich Múzeum szakkönyvtárában. 547. tétel. 383