Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Hild Viktor levéltárosi és történészi tevékenysége / 379. o.

irodalmi s történelmi cikkei... a fővárosba költözve... 1880-81-ben a Függetlenség-, majd később a Budapestnél mint belmunkatárs működött; ugyanez időben jelentek meg rajzai a Magyarország és a Nagyvilágban. 1882-ben a Kolozsvár főmunkatársa lett és 1887-ig dolgozott ott mint vezércikkíró H. jegy alatt; ezen lapban jelentek meg fordításai: Carmen Sylva (Erzsébet román királyné) Palesch meséi s Walter Scott Ivanhoe regénye (1884); szintén e lap tárcarovatába sokat fordított franciából..." Ezekből sokat viszontláthatunk később Szolnok megyei lapok hasábjain is. 1887-ben ugyanis visszatér szűkebb hazájába, a jászok földjére és előbb Jászapátin „JÁSZSÁG" címmel hetilapot alapít, ami 1890-től Jászberényben jelenik meg. „... Megvalósítja ifjúkorának kedves tervét... a kis vidéki lapocska jól szerkesztett, nívós újsággá növi ki magát és csakhamar szinte országos nevezetességre tesz szert, egyre ellenségesebb hangulatot keltve maga ellen azon éles harc révén — fogalmazza meg Hild Elza -, melyet Jászberény nagynevű képviselője, Apponyi Albert gróf és az ő klerikális, dinasztiahű politikája ellen folytat." Nagy kár, hogy itt megszakadnak az életrajznak egyre izgalmasabb sorai, pedig Jászberény aulikus politikai vezetésével Hild Viktor gyakran vitába szállt, s az ellentétek miatt 1902-ben Szolnokra kellett költöznie, ahol nevének feltüntetése nélkül „SZOLNOKI LAPOK" címen indít újságot. S a történetírói vénáját jelzi „Községeink neveinek hivatalos megnyúzása című kemény hangú bírálata az 1901-ben megjelent - a helynevek törzskönyvezéséről szóló - belügyminiszteri rendeletről. „Megyénk 53 községének nevei közül 30-on változtattak - állapítja meg Hild Viktor, és két jász település új nevét bírálja -; Históriai hamisítás, melyet Jász-Dósával elkövettek, midőn ,,Jász-Dózsá"-nak elkeresztelték. Dósa már egy Zsigmond király korabeli 1433-iki okmányban szerepel, alapítását s nevét Róbert Károly nádorának, Debreczeni Dósa mester kunok grófjának köszönheti, de a világon semmi köze sincs a makfalvi Dózsa Györgyhöz". Jásztelek új nevét Jász-Mihálytelek helyett még jobban sérelmezi s történeti adatokkal is szolgál: „...a XVI. század vége óta a mai napig szakadatlanul ezt a nevet viselte, hogy egyebek közt így fordul elő Hunyadi kormányzó Csabán 1449. július 28-án és Báthori István nádor Budán 1484. július 15-én kiadott oklevelében. Füleken 1644. január 27-én convocatus bíróság által felvett tanúvallomások egyike azt az ős hagyományt is megőrizte, mely szerint Mihály nevű jász alapította, hogy címerében is Szent Mihály arkangyalt örökíti stb... így aztán megsemmisült egy ötszáz éves történelmi magyar név és helyébe oda terpeszkedett: Jásztelek!" Mivel 1988-ban a megyei levéltár kiadásában megjelent a „Jászberény török levelei" című kötet (Hegyi Klára fordítása), nem lesz érdektelen arra is utalni, hogy Hild Viktor javaslatára készült a Thúry József-féle kéziratos fordítás, amelyet a megyei levéltár őriz és a fenti kiadványban is felhasználtak. Jászberény város képviselőtestületi jegyzőkönyvében 1897. december 31-érői ez található: „A Jász Múzeumban őrzött török leveleknek magyarra fordítását Hild Viktor írásbeli javaslatára a 4 Szolnoki Lapok 1902. április 27. 1-3. HEGYI Klára: Jászberény török levelei. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. sz. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1988. 18. 382