Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.
Adók és adományok A hűségeskü után megtelepedett görögök hamarosan házat, földet tudtak vásárolni, polgárjogot szerezhettek, s adófizetőkké váltak. Ebből a szempontból sem volt közömbös jelenlétük egy-egy település számára, hiszen vállalták a közterheket és egyéb, a közösség számára előírt terhek viselését is. Pontos adófizetők voltak, s különböző pénzbeli juttatásaikkal, felajánlásaikkal igyekeztek hozzájárulni a hatóságok és a lakosság jó véleményének elnyeréséhez. A Helytartótanács 1793. január 22-i leiratában elrendeli az adózó görögök öszszeírását az 1791/92-es hadiévről az adó összegének feltüntetésével. Ezt a leiratot Jászberényben az 1793. április 9-i közgyűlésen ismertetik, és megválasztják a kiküldötteket, akik a három kerületben elkészítik az összeírást „csupán csak a quantumát, domesticáját kihagyván". A kimutatásokat Jászberényből továbbítják a Helytartótanácshoz. Hasonló összeírással — amely a három kerületben élő görögöket feltünteti — ezekből az évekből nem rendelkezünk. Ezért az adó összegének feltüntetése mellett a névanyag miatt is fontosnak tartjuk a kimutatás közlését. (1. melléklet.) Nem csupán a kötelező közterheket vállalták az itt élő görögök, hanem önként is tettek felajánlásokat. Ezzel is bizonyították, hogy a hűségesküt komolyan vették, választott új életterüket valóban hazájuknak tekintették. 1792-ben az országgyűlés a franciák elleni háborúra 5000 újoncot, 1000 lovat és 4 millió forint hadisegélyt szavaz meg. 51 A görögök is fizetnek hadisegélyt. A Jász Kerületben 375 Rft-ot gyűjtenek össze, melyet Pethes András kapitány továbbít a kamarához. Deme János jászladányi kereskedő ekkor külön is felajánl 12,30 forintot, s az udvartól ezért dicsérő, elismerő leiratot kap. 53 A jászkunoknak a redempcióval vállalt kötelezettségei közé tartozott a katonaállítás. A francia háború idején 600 lovaskatonát kell a Kerületnek kiállítania. Jászárokszálláson Juhász Konstantinus és Juhász János boltos kereskedő a következő felajánlást teszi: ,Alább írottak a T. Nemes Districtusoknak Felséges Fejedelmünkhez vonszós jobbágyi kötelességbül származott 600 Katonák és annyi lovak ki állítása eránt tett segedelembéli hívsíges ajánlásához magokat kaptsolni kívánván ezen all írásaikkal alázatosan jelentik és magokat le kötelezik, hogy ők is mind a ketten a Ttt Nmes Districtusok által ki állítandó 600 szám között két katonára teendő költségeknek 48 Uo. 50-51. 49 SZML JKK Közig. ír. Fasc. 7. No. 1138/1793. Az összeírásban csak a hadiadó összege szerepel, a háziadót nem tüntették fel. 5 Magyarország történeti kronológiája. II. 1526-1848. Fó'szerk.: BENDA Kálmán. Bp. 1982. 608. 52 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 2. No. 1293/1794. 53 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 2. No. 17/1794. Deme János 1803-ban halt meg Jászladányban. Vörös márványból készült sírkövét 1988-ban találta meg Dr. Zana Mátyás és Dr. Bedey Endre a jászladányi temetőben, görög és magyar nyelvű felirattal. 54 A jaszkunok a redempcio kapcsán a nádor fizetésén túl vállalták 1000 lovas katona kiállítását. 55 SZML JKK Közgyűlési jegyzőkönyv. 1794. 189. sz. 35
