Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.

Itt készül a végrendelet és a hagyatéki leltár is 1795-ben. Olyan időszak állapotát rögzíti, amikor a görögök már megtelepedtek Magyarországon, de kapcsolatuk még nem szűnt meg egészen az anyaországgal sem. A boltban található nyugati árukból pedig arra következtethetünk, hogy onnan is történik árubeszerzés. Az áruféleségek részletezése a lakosság igényeiről, vásárlási szokásairól is képet ad. A leltárban nagy menynyiségben találunk jellegzetes keleti áruféleségeket, elsősorban a pamut, selyem, szatytyán, vászon különböző változatait, de szerepel a felsorolásban spanyolviasz, fésű, tükör, szőrtarisznya is. Ugyanakkor bécsi kanavász, sziléziai gyolcs, bécsi láda, eperjesi láda, német bicska is található az üzletben. A hagyatéki leltár jól szemlélteti a kereskedő lakásának berendezését. A „fejér szobában" egy portékás nagy láda az utazásokra, vándorkereskedésre utal, a konyhában többek között egy törökországi füles rézüst idézi a hazulról hozott felszerelési tárgyakat. A kereskedő pénzügyi tevékenységére utaló iratok a ládában lévő szerződéslevelek, az adósok névsora, saját adósságainak feljegyzése, a boltból elvitt áruk felsorolása. Feljegyzései szerint a kinn lévő tartozások összege 1691,21 forint, melyet kereskedőtársainak és a lakosoknak kölcsönzött. A passzív adósság, vagyis saját tartozása összesen 3239,48 forint, melyből legnagyobb összeggel, 1000 forinttal egy csongrádi görög kereskedőnek tartozik. A köztudatban göröghöz menni sokáig annyit jelentett, mint boltba menni és hitelbe vásárolni. Vaits István iratai között az adósok névsorában összesen 149 lakos neve szerepel 1028 forint összegű tartozással. Jelentős állatállománya is volt Vaits Istvánnak a kereskedés mellett. A leltározók összesen 59 fias juhot, 118 kost, 9 tehenet, 3 borjút, 1 lovat és 1 csikót írnak össze nála. Az iratok között megtalálhatók a hagyaték kezelésével megbízottak feljegyzései is. Ezekben részletezik: hogyan próbálnak a végrendeletben foglaltaknak érvényt szerezni, hogyan igyekeznek a tartozásokat beszedni és Vaits István tartozását kiegyenlíteni, összegzésként megállapítják, hogy ,,mindenféle inventáriuma 6757,50 forint, ebből a tartozás levonása 3239,48 forint, ami marad, az árváké, 3518 forint. A görög kereskedők pénzügyi tevékenységükkel is segítették a korai kapitalizmus kialakulását hazánkban. Olyan fogalmakat honosítottak meg, melyek korábban jóformán ismeretlenek voltak itt; például adóslevél, váltó, nyugta, hitel stb. A fenti irategyüttes szemléletes példáját mutatja be ilyen jellegű szerepüknek. SCHÄFFERL. 1930.45. SZML JKK Közig. ir. Fasc. 1. No. 1698/1797. Uo. A hagyatékkal kapcsolatos ügyintézéssel Józsa János, Oláh Gergely és Varga János tanácstagok mellett megbízzák Haris János, Kalló Koszta szentesi, Scherrhatli Miklós körösi és Káüó Tódor kunszer» r,i irtó ni kereskedőket is. Az irat alapján ez a szentesi görög kompánia kérésére történik. A jászkunsági görögök az 1754-es összeírás szerint a kecskeméti kompániához tartoztak (PETRI E. 1975. 35.), de az eddig vizsgált iratokban kompániával való kapcsolatuknak más helyen nem találtuk nyomát. SCHÄFFERL. 1930.45. 34