Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: A Jászság adózása a XVI. században / 9. o.

1540—1550-es években 400-600 forint között ingadozott, majd az 1570-es években évi 500 ft körül állandósult. Az 1567. évi urbárium alapján a települések pénzterhei tovább növekedtek a téli szolgálat megváltással, amelynek összege a census 1/3 részének felelt meg. 3. táblázat A jászsági települések akó adói (A mennyiségek mind búzára, mind árpára értendők.) 1555 1576 1587 véka véka véka Jászváros 249 285 285 Magyarváros 192 180 180 Ágó 150 147 147 Alsószentgyörgy 18 31,5 31,5 Apáti 66 72 72 Árokszállás 180 132 132 Boldogháza 48 42 47 Dózsa 27 27 27 Felsőszentgyörgy 42 27 27 Jákóhalma 30 24 24 Kísér 84 126 126 Ladány 54 60 60 Mihálytelek 30 21 21 Négy szállás 30 27 27 összesen: 1200 1201,5 1206,5 A természetben lerovandó, gyűjtőfogalommal akónak nevezett adók közül a búza és árpa adó volt a legjelentősebb. Ezt az adófajtát a tized és kilenced helyett fizették a jászok (és a kunok), amint ezt az urbáriumok gyakran hangsúlyozták. A Jászság természetbeni adóterhei súlyosabbak voltak, mint a Nagykunságé, mert ez csak a Szent György napi census (tehát az egész census 2/5 része) minden forintja után adott 2-2 (budai) köböl búzát és árpát; a jászok viszont a teljes összeg minden forintja után teljesítették a 2-2 véka búza és árpa fizetését. Az akó összege is állandó volt, kis eltéréssel 1200-1200 vékát tett ki a két különböző terményből. (Községenként a 3. táblázatban.)

35 A XVI. század második felének pénz- és terményadóit több időpontban átte34 A jászok ako adójából állapította meg így BOTKA J. 1988. 184. A kis- és nagykunokról az 1577-79. évi urbáriumban le is írták az akó fizetési módját (közli BOTKA J. 1987. 205-249.). 35 A táblázat forrásaira lásd a 33. sz. jegyzetet. 18