Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.

Termelőszövetkezeti városok születése Az őszi fejlesztés tervét decemberre sikerült teljesíteni. November és december a zárszámadások ideje volt,-így bizonyos szélcsend állott be az átszervezésben. A megye vezetői azonban nagy tettre szánták el magukat: „1951. január 16-án megkérdezték a túrkevei vezetőket: lehetséges-e az, hogy 1951. február 25-re, az MDP II. kongresszusának napjára Túrkevét legalább 70 %-ban termelőszövetkezeti várossá fejlesztjük?" Ezt a helyi vezetők természetesen vállalták még „fegyelmi terhe mellett is". Nyilván az átszervezés megindítása nem csupán a túrkevei vezetők vállalásán múlott, hisz a részletes terv már készen állott a nagy áttörésre. A túrkevei átszervezés drámai körülményeit Czinege Lajos MDP megyei titkár 1951. III. 17-én kelt jelentésébőljói áttekinthetjük. A megyei fejlesztési bizottság tagjai: Czinege Lajos, Csáki István, Tóth Imre, Ungor Tibor, Kálmán István a helyszínen irányították az átszervezést. Az elv az volt, hogy a tömeg- és az állami szervek munkáját „keményen a pártbizottságnak kell öszszefogni". Az átszervezést három szakaszban valósították meg. Az első szakasz január 18. és 21. között volt, ami az előkészítés funkcióját szolgálta. Ebben az időben dolgozták ki az agitációs érveket, készítették el az egyéni gazdálkodók névsorait, mozgósították a népnevelőket. A második szakasz január 21-től január 30-ig tartott. 360-380 népnevelő indult el a megadott címekre. Nagy hangsúlyt helyeztek az ún.,Rangadók", a tekintélyesebb parasztemberek beléptetésére. A ,.lélektani hatás" fokozására, hangszórón keresztül ismertették percről-percre a belépettek névsorát, hogy azok például szolgáljanak. A párttagok, tanácstagok, tömeg- és állami szervek vezetői január 29-ig „hivatalból" beléptek a termelőszövetkezetbe. A 4., 5. nap már megtartották az első csoportgyűléseket, ahol gyűlésenként 150-200 tagot vettek fel. Ebben a szakaszban belépett a város lakosságának 50 %-a. A harmadik szakasz január 30-tól volt. Ebben a szakaszban 10 körzetre osztották a várost, s körzetenként utcabizalmi rendszerben házról házra jártak az agitátorok. Ha helyi agitátorok sikertelenül jártak, néhány percen belül folytatták a más városokból jött munkások, funkcionáriusok az agitációt. A jobb hangulat kialakítása végett ekkor kezdték meg a tagok bevitt állatai árának és az őszi munkák díjának a kifizetését. Január 30-án látogatott Szolnok megyébe és Túrkevére Rákosi Mátyás, aki elismeréssel szólt a túrkeveiek sikeréről. Gépeket ígért, buzdított a Szovjetunió gazdasági eredményeinek a megismerésére, a gazdagparasztok elleni éles harcra. Rákosi látogatása, valamint a megígért 70 gép megérkezése Túrkevére további lendületet adott az átszervezésnek. Ennek a szakasznak a vége felé hozták nyilvánosságra megfélemlítésül a „kulák és ellenséges elemek névsorát". Ezzel egyidőben a tanács három tagú bizottságot szervezett az adó és a beszolgáltatás számbavételére, behajtására, „... ezzel az volt a cél, hogy a házhoz szegezzük a kulákokat, ne engedjük őket, hogy a középparasztokkal érintkezzenek, másrészt pedig, hogy jó szag állományukat, értéke'A mezőgazdaság szocialista átalakulása Magyarországon. Tudományos ülésszak. Turkeve 1981. április 6-7. Szerk.: VASS Henrik Szolnok. 54. (Továbbiakban: VASS H. 1981.) 162