Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.

sebb gazdasági felszerelésüket számba vegyük, bennük kárt ne tehessen, de mindezt a törvényes kereten belül."

44 Február 9-én az „utolsó ütőkártya" a földbirtokrendezés nyilvánosságra hozása volt. Ebben a szakaszban belépett a szövetkezetbe a lakosság 80 %-a.

45 A Szolnok megyei Néplap is nagy lelkesedéssel írt arról, hogy a Turkevei Vörös Csillag Tsz-be egyetlen közgyűlésen 204 új tagot vettek fel. „Hol vagyunk ma már a kezdeti nehézségektől?" — teszi fel a cikkíró a költői kérdést.

46 Dobozy Imre Türkévé című könyvében így ír e napok eseményeiről: „A belépők áradata egyre nő. Valósággal olyan, mint a tavaszi esőzések idején a megduzzadt folyó: egyre szélesebb partok között, egyre sebesebben hömpölyög. A jó szövetkezeti eredmények, a kitűnő agitáció mellett maga a tömeges belépés is nyomós érv, nagy vonzerő. Sokan úgy vélekednek, hogy amit ilyen temérdek ember csinál, az csak jó dolog lehet, tehát érdemes velük tartani." A megyei pártértekezlet előtti nap a Szolnok megyei Néplap tudósít a turkevei földindulásról. Közli, hogy a Turkevei Vörös Csillag Tsz tagjai üzenték Rákosi Mátyásnak, hogy „nagy családjuk" taglétszáma 800-ra, földterülete 4600 kh-ra emelkedett, és vállalják, hogy a megyei pártértekezlet tiszteletére további 250 családot fognak beszervezni. „Az országos kongresszusra pedig olyan eredményt fogunk AR elérni, hogy Rákosi elvtárs, Pártunk, a magyar dolgozó nép büszke lesz ránk.' 1951. február 18-án termelőszövetkezeti város lett Túrkeve. Egy III. típusú és négy I. típusú csoportja alakult 3546 családdal, 4992 taggal és 24423 kii területtel. A Vörös Csilagnak 7447 kh volt a földterülete. A viharos gyorsaságú átszervezés olyan nagyüzemi kereteket hozott létre, amelyek minden addigi elképzelést felülmúltak. Mindez a későbbiekben az úttörőknek nem kisebb probléma megoldását jelentette, mint maga az átszervezés volt. 1951. január 28-án az MDP megyei pártértekezletén a turkevei példával igazolva úgy foglaltak állást, hogy „megvannak tehát a szervezeti és amellett a gazdasági feltételei, hogy a szocializmus építését gyorsabb ütemben vigyük.' A fejlesztés súlypontját Túrkevére, illetve Mezőtúr, Kisújszállás városokra helyezték. A turkevei példa alapján folyt az átszervezés Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás városokban is, de az idő sürgette a megyei vezetőket, hogy az MDP II. kongresszusára termelőszövetkezeti várossá szervezésük befejeződjön. így a turkevei sémán néhány vonatkozásban módosítani kellett. Többek között Kisújszálláson és Mezőtúron egyáltalán nem volt előkészítő szakasz, Kisújszálláson a második szakasz is csupán két napig tartott. A gazdagparasztok és a más „ellenséges elemek" névsorát korábban hozták nyilvánosságra. Egyszóval gyorsabban kellett megvalósítani az átszervezést. 44. ^MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 1. fcs. 60. őe. (1951. március 17.) 45

Uo. Szolnok megyei Néplap 1951. január 27. 47

DOBOZY Imre: Túrkeve. Bp. 1951. 112. 48 *°Szolnok megyei Néplap 1951. január 27.; MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 1. fcs. 60. oe. 4Q ^MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 1. fcs. 397. őe. 50

MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 1. fcs. 60. őe. (1951. március 17.) 163