Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.

elkészítették a tagosítás véghatározatot. Az 1950. évi megyei részleges tagosítás végeredménye az 1949. évi tagosítás adataival összehasonlítva: 1949 1950 Tagosított községek száma 11 44 Tagosítások száma 47 103 Betagosított terület összesen 26 082 kh 71 352 kh Ebből tszcs-nek tagosított 10 991 kh 43 299 kh ÁG-nak tagosított 16 091 kh 28 103 kh A kialakított táblák száma 167 535 Tszcs-nek adott állami földkiegészítés 1218kh 11438kh A tagosítások számát illetően országos viszonylatban Szolnok megye a második helyen, a betagosított terület nagyságát illetően az első helyen volt. A tagosítás számbavételének időszakában sokan beléptek a szövetkezetbe. Sokan úgy érezték, hogy a megkapaszkodás utolsó lehetőségét vesztették el. Az évszázadokig használt családi birtok kicserélése után új, idegen területen nem voltak képesek újrakezdeni. De valójában a szövetkezetbe történő belépéssel még tulajdonosai maradhattak régi földjeiknek. Nem véletlen, hogy sokan kérték, hogy a szövetkezetben is saját földjüket művelhessék. A földek számbavételének időszakában 2547 fő lépett be a szövetkezetbe 7638 kh földdel. Jól tükrözi a vívódásukat az, hogy több százan augusztus 29-én 21-23 óra között léptek be a szövetkezetbe, mivel a számbavételt 29-én 24 óráig kellett befejezni.

42 A tagosítást nemcsak gazdasági feladatnak tekintették, hanem politikainak is. Gyors üteme azonban nem engedte, hogy túllépjen az adminisztratív módszerek keretein. A tagosítás eredeti célján túlmutató szerepet kapott a gazdagparaszti birtokok felszámolásában is. A tagosítás során a gazdagparasztokat hátrányosabban kezelték, és ha a szövetkezet érdeke úgy kívánta, akár középparasztot is „kuláknak" nyilvánítottak. A tagosítással kapcsolatban 9144 kh földet adtak gazdagparaszti és úri birtokokból a szövetkezetek használatába. A tagosítást nem kérő 2230 dolgozó paraszt közül 70-nel nem tudtak megegyezni, akiknek hivatalból jelöltek ki csereingatlant. A csereingatlanról küldött értesítést sokan át sem vették, földjüket „felajánlották az államnak". Rendelet szólt arról, hogy a tagosítás idején nem lehet elfogadni földfelajánlást, mégis a Megyei Tanács több alkalommal kérte a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy földszűkére való tekintettel adjon a rendelet alól felmentést. így a tagosítás ideje alatt is átvettek 1536 kh földet. A tagosítás tehát fontos adminisztratív eszközévé vált a termelőszövetkezetek megszervezésének. 41

MSZMP Szolnok MB Arch. 39. f. 1. fcs. 52. őe. (1950. szeptember 18.). Számadatokban elírás vagy összeadási hiba van. Ha összeadási hiba van, akkor helyesen: Betagosított terület összesen 27 082kh 71 402 kh. 42 SZML Megyei Tanács jelentése az FM-be (1950. augusztus 29.) 161