Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.
amiért többek között Vezseny vezetőjegyzőjét felfüggesztették állásából, és a jászdózsai jegyző ellen is eljárás indult. A 9000/1948. Korm. sz. rendelet végrehajtása gyors ütemben folyt. Szolnok megyében 1948. szeptember 29-én már 50 földbérlőszövetkezet és csoport működött 16 362 taggal 12 927 kh területen. Ha összevetjük az országos adatokkal, azt látjuk, hogy egyedül a területileg nagyobb Pest megyében alakult több, másutt lényegesen kevesebb, átlagosan 15-20. A földbérlőszövetkezetek és csoportok alakulásának az országos átlagnál nagyobb ütemét Somlyai Magda azzal indokolja, hogy a Szolnok megyeiek harcos forradalmi magatartást örököltek a múltból, és így természetes, hogy elsők között keresték a kiutat a problémák megoldására, és meg is találták a szövetkezésben. A viszszaemlékezések a szövetkezés első lépéseire, vagy akár a földrefom végrehajtásában, a föld megvédésében tanúsított harcos magatartás is igazolni látszana e feltevést. Hogy a földbérlőszövetkezetek alakulásának üteme az országos átlagnál nagyobb és összterülete a legnagyobb volt Szolnok megyében, ez leginkább azzal függ össze, hogy óriási tömegek maradtak ki a földosztás lehetőségéből, valamint azzal, hogy a megyére jellemző volt addig is a paraszti bérletek nagy száma. A FÉKOSZ megyei szervezetének heti jelentéseiből tájékozódhatunk a rendelet végrehajtásának problémáiról, eredményeiről. Az 1948. október 8-i jelentés már beszámolt arról, hogy a földbérlő bizottságok alakítása a megyében befejeződött. A 61 helységből csupán kettőben - Tiszapüspöki és Csépa — nem működött földbérlő bizottság. Az 58 községben igénybe vett terület 31 257 kh, a szövetkezeti bérletre jelentkezők száma 2571 fő volt. Az ismert dokumentumok alapján nem kaphatunk ugyan teljes képet a megye földbérlőszövetkezeteinek és csoportjainak helyzetéről, de más információkkal kiegészítve néhány jellemző vonást kiemelhetünk: — A 9000-es rendelet hatálya alá eső területeket a legtöbb helyen művelés alá vették. — A községek nagyobb részében nem járt sikerrel a táblás művelésre vonatkozó javaslat. A földek kisebb hányadán vállalkoztak a közös termelés e formájára. — Elég nagyok a különbségek a táblás gazdálkodás útjára lépőknél abban a vonatkozásban, hogy mekkora területen és létszámban kezdeményezték a közös termelést. Kenderesen 88 jelentkező 3 csoportban 733 kh és 209 n.öl földet vont táblás művelés alá, Túrkevén 735 kh területen 141 jelentkező nem kevesebb mint 22 csoportot akart alakítani. — Egyértelmű a bérlőszövetkezetek alacsony gép- és eszköz ellátottsága is. — Általában az alacsonyabb társulási formákat keresték, mert abból bizonyosabbnak látták az esetleges visszautat az egyéni gazdálkodáshoz. — A csoportok nagy részének kiuzsorázott területek jutottak. Termelőeszközeik, igásés haszonállataik alig voltak. Gazdasági épület dolgában sem álltak kedvezően. 1948 őszén nagy részük kölcsönből tudta a termelést beindítani. SOMLYAI Magda: Történelemformáló hétköznapok Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Szolnok, 1981. 89. 10 Uo. 150
