Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.

Szolnok megyében tehát nem kevés - elsősorban gazdasági jellegű - nehézségbe ütközött a közös gazdálkodás elterjesztésének első kísérlete. A kedvezőtlen indulási feltételek következtében kevés lehetőségük volt a szegényparaszt társulásoknak, hogy saját erőből eredményesen gazdálkodjanak. 1948 őszén rendezték a termelőszövetkezeti csoportok és földművesszövetkezetek viszonyát. Szükségessé vált a sokféle termelőszövetkezeti, illetve bérlőcsoport típusainak megkülönböztetése, működési szabályzatuk kidolgozása. Az erre vonatkozó tervezetet 1948 decemberében a termelőszövetkezeti csoportok első országos értekezlete megvitatta. Ennek alapján készült el az első alapszabályminta. 1 Háromféle termelőszövetkezeti csoport alakulhatott, mindegyik a földművesszövetkezetek keretében: I. típusú, vagy táblás termelőszövetkezeti csoport; II. típusú, vagy átlagelosztású termelőszövetkezeti csoport; III. típusú, vagy közösen termelő csoport. Lényeges különbség az I. és II. típus között a betakarítás és az eredményelosztás tekintetében volt. Az I. és II. típusú csoportba a szövetkezeti tagok a tulajdonukban vagy használatukban lévő föld egy részével is beléphettek. A be nem vitt földön továbbra is egyénileg gazdálkodtak. E két típus inkább az egyéni gazdaságokhoz állott közelebb és csak bizonyos fokozati elemeit tartalmazta a közösnek. A III-as típusú csoport tagjai a közös termelésben a művelésük alatt álló összes ingatlannal vettek részt, tekintet nélkül arra, hogy azt milyen jogcímen használták. Egyéni művelésre a szövetkezeti tagok másfél kh-t hagyhattak meg. A csoportba be kellett vinni az összes igavonó állatot. A III. típusú csoport a művelésbe vont földeken tervszerűen, közös szövetkezeti üzemben, társas munkaszervezettel folytatta a gazdálkodást. A termelés alapja a közös üzemterv volt. A munkát 8-10 fős munkacsapatokban végezték és annak alapján osztották el a tiszta hasznot. Tehát csak a III. típusú csoportban uralkodtak a közös gazdálkodás vonásai. Ennek alapján 1948 végén megkezdődött a termelőszövetkezetek felülvizsgálásának előkészítése. A 7 felülvizsgáló bizottság január 4-én indult el a községekbe. Munkájuk nyomán rendkívül tarka kép rajzolódott ki a megye községeiben a szövetkezni szándékozókról, a szövetkezetek állapotáról. A felülvizsgálatra bejelentett csoportok nagy része nem felelt meg a megalakíthatóság követelményeinek. Pl. Törő kszentmiklóson nyolcból egy sem. A szövetkezet alakításának feltétele legtöbbször néhány hold földet és néhány ember szövetkezési szándékát jelentette. A tagok többsége nincstelen szegény ember volt. Nem volt annyi élelemtartalékuk, hogy az új termésig a munkákat el tudták volna látni. A bizottság 10 nap alatt befejezte munkáját. A megyében 53 termelőszövetkezeti csoport felelt meg a követelményeknek az alábbiak szerint: 14000/1948. Korm. sz. rendelet a földművesszövetkezetek és földbérlöszövetkezetek termeló'szövetkezeti csoportjairól. Magyar Közlöny 1948. 278. sz. 2569-2575. Uo. A felemelkedés útján. Dokumentumok Szolnok megye negyedszázados történetéből. Szerk.: UNGOR Tibor. Szolnok, 1971. (Továbbiakban: UNGOR T. 1971. 179.) 151