Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.

A földbérlőszövetkezetek és földbérlő csoportok létrehozása (1948-1949) A 9000-es rendelet a haszonbérletek rendezéséről intézkedett. Előírta, hogy a mezőgazdasággal élethivatás-szerűén foglalkozók 25 kh-t meghaladó, illetve a saját használatban (tulajdonban) tartott földdel együtt a 40 kh-t túllépő területére, valamint a nem élethivatás-szerűén mezőgazdálkodók 5 kh-nál nagyobb bérbeadott földjeire, azok élő és holt felszereléseivel együtt az állam előhaszonbérleti jogot gyakorolhat abból a célból, hogy a földbérlő bizottság által igényjogosultnak nyilvánított mezőgazdasági dolgozók kezébe adják. A rendelet lehetőséget biztosított az igénybevett területen az egyéni kishaszonbérietek létesítésére is, de a végrehajtás gyakorlatában inkább szorgalmazták a földbérlőszövetkezetek és földbérlő csoportok szervezését. A rendelet instrukciókat adott azok működésére is. A nagyobb területű csoportoktól valamivel fejlettebb szövetkezeti elvek szerinti gazdálkodást kívánt, mint a kevés földterületen gazdálkodóktól. 50 kh-n aluli nem összefüggő földterülettel rendelkezőknek csak vetéstervet kellett közösen összeállítani és az értékesítést a földművesszövetkezeten keresztül lebonyolítani, míg a 100 kh-nál nagyobb összefüggő területtel rendelkező bérlőszövetkezeteknek már tervszerű táblás művelést kellett folytatniuk szövetkezeti jellegű munkaszervezéssel, és a hasznot a munka arányában kellett szétosztani. A földbérlőszövetkezetek önállóak voltak, míg a földbérlő csoportok a földművesszövetkezetek keretén belül működtek. A 9000-es rendelet végrehajtását a földbérlő bizottság irányította. A földbérlő bizottság tagja volt a községi vezetőjegyző, az UFOSZ, a FÉKOSZ helyi szervezetének és a haszonbérletek átvételére alakult földbérlőszövetkezet, valamint a földművesszövetkezet egy-egy képviselője. Igényjogosultnak elsősorban a mezőgazdasági munkásokat tekintették, másodsorban a haszonbérlet és a saját tulajdon címén 5 kh-nál kevesebb földdel rendelkező szegényparasztokat, harmadsorban pedig azokat a földműveseket, akiknek tulajdona és bérlete nem haladta meg együttesen a 10 kh-t. Az intézkedés célja nyilvánvaló: a gazdagparasztság korlátozása és az agrárszegénység megsegítése, valamint a szövetkezeti csoportok életrehívása. A rendelet végrehajtásának megkezdéséről szóló dokumentumok azt bizonyítják, hogy a Szolnok megyei szegényparasztság lelkesen fogadta a 9000-es rendeletet. A FÉKOSZ — mint a felszabadulást követően létrejött paraszt érdekképviseleti szervezet — az MDP mellett az egyik legaktívabb szervezet volt a rendelet végrehajtásának lebonyolításában. Az MDP megyebizottságának 11 munkatársa mellé a FÉKOSZ is adott 5 segédszervezőt, akik járták a megyét, ellenőrizték a rendelet végrehajtását. Munkájuk eredményeként minden városban és jegyzőség területén megalakították a földbérlő bizottságot, szám szerint 61-et. Igaz, arra is vannak utalások, hogy a közigazgatási szervek egyes helyeken vontatottan fogtak a rendelet végrehajtásához, A földművesszövetkezetek működésének a termelésre való kiterjesztését a 8000/1948. Korm. sz. rendelet a földművesszövetkezetckró'l (Magyar Közlöny 1948. 182. sz. 1771.) tartalmazza. 'URBAN László: Dokumentumok Szolnok megye szövetkezeteinek múltjából (1948). Jászkunság. XX. évf. 3-4. sz. 1974.96. 149