Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.
fejlesztésének ideje. A lenini szövetkezeti elvek alapján arra irányították a figyelmet, hogy a parasztság előbb a földművesszövetkezetekben kedvelje meg a társulásos termelést. 1948 tavaszán és nyarán gazdasági vonatkozásban számos probléma jelentkezett. Továbbra is súlyos gondot jelentett a mezőgazdasági munkanélküliek nagy száma, akiknek csak korlátozottan tudtak közmunkát biztosítani. Az erős agrárolló következtében a politikai hangulat a parasztság minden rétegében romlott. A beszolgáltatás és az igen szigorú cséplési ellenőrzés, a sok büntetés, amit különböző címen kiszabtak, az igen magas mezőgazdasági járulék, az 1948 nyarán jelentkező áruellátási és közellátási zavarok rontották a politikai hangulatot. E jelenségek kiváltó okát kizárólag a reakció tevékenységére vezették vissza. Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten elmondott beszédében a gazdagparasztságot korlátozó intézkedések sorát jelentette be. Beszédében világosan megmondta, hogy ,,Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak magával törődik, ahol az az elv uralkodik, hogy aki bírja marja ... Most is százával vannak falvak, amelyekben 8-10 kulák uralkodik és basáskodik ... A kérdés, hogy merre menjen a dolgozó parasztság, fel van vetve és a válasz is világos. A dolgozó parasztság a szövetkezés, a kölcsönös segítés és a közös munka útját választja". Mint közismert, a kecskeméti beszédben hangzott el először nyíltan tömeggyűlésen a mezőgazdaság átszervezésének szükségessége. Beszédében Rákosi Mátyás a lenini szövetkezeti elvet helyesen vázolta fel. így például az önkéntességet, fokozatosságot, az állami támogatás elvét. Az elhangzottakkal azonban abszolút nem volt összhangban az átszervezés tervezett üteme és későbbi gyakorlata, melyet bizonyít Rákosi a KV november 27-i ülésén mondott zárszava is. „Nekünk azt a kérdést 34 éven belül oda kell vinni, hogy a magyar parasztság 90 %-a rendes szocialista közös társasművelésben művelje földjét.' Az MDP I. országos szövetkezeti konferenciáját ősszel követték az MDP vármegyei konferenciái. Szolnok megyében már augusztus végén, szeptember elején megkezdődtek az előkészületek, majd 1948. szeptember 12-én a városi színházban, nyolcszáz küldött részvételével nyílt meg. Az új „irányvonalnak" megfelelően az előadók beszédei erősen gazdagparaszt ellenességet tükröztek. „Megyénkben százezer kisparaszt áll szemben négyezer kulákkal és pár ezer spekulánssal - kezdte beszédét Tisza József, az MDP Szolnok megyei titkára. Szívós felvilágosító és nevelő munka kell tehát a falvakban, hogy a szövetkezeti mozgalom kifejlődését biztosíthassuk." 5 Nem véletlen, hogy az 1948. augusztus 29-én megjelenő 9000/1948. Korm. sz. rendelet a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről a szövetkezést összekapcsolta a gazdagparasztság korlátozásával. 3 RÁKOSI Mátyás: A dolgozó parasztság a szövetkezes utján. Válogatott beszédek es cikkek. Bp. 1950.331. 4 ORBÁNS. 1972. 72. Tiszavidék 1948. szeptember 18. 9000/1948. Korm. sz. rendelet a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről. Magyar Közlöny 1948. 194. sz. 1923-1925. 148
