Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) I. rész / 147. o.
KEREK BÉLA A MEZŐGAZDASÁG KOLLEKTIVIZÁLÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN (1948-1961)1. RÉSZ I. A mezőgazdaság szövetkezeti átszervezésének első lépései (1948 - 1950) A szövetkezeti kérdés a kommunista párt programjában 1945 és 1947 között a pártok szövetkezetpolitikai elveiket még nem dolgozták ki. 1948 elejéig a Magyar Kommunista Párt szövetkezeti politikája is még csak fő vonalaiban volt ismert. A szövetkezeti összefogás hagyományait nélkülöző magyar agrárnépesség számára elfogadható alternatívaként az általános falusi szövetkezeti termelés fokozatos megszervezése kínálkozott. Ennek megfelelően a „hogyan tovább" kérdésre az MKP 1948 áprilisi szövetkezeti irányelvei adtak választ. A szövetkezetpolitikai irányelvek a földművesszövetkezetek általános falusi szövetkezetté fejlesztésére helyezték a hangsúlyt, s az általános falusi szövetkezeten belül az értékesítési és az elosztási tevékenység hathatós támogatása mellett kívánták „mindenmódon" előremozdítani a termelés szövetkezeti megszervezését, de célul tűzték a dolgozó kisparasztság egyéni termelésének a támogatását is. Az irányelveket nem hozták akkor nyilvánosságra. A Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata azonban az irányelvek szellemében - bár a szövetkezet fejlesztési feladatok kissé háttérbe szorításával - fogalmazta meg a mezőgazdaság területén végrehajtandó feladatokat. E programnyilatkozatból nem lehetett következtetni a termelőszövetkezeti mozgalom közeli megindítására. Sőt Rákos Mátyás a Tájékoztató Iroda határozatát ismertetve a nagy-budapesti pártfunkcionáriusok előtt kijelentette (július 2-án), hogy a „Tájékoztató Iroda határozata nem azt jelenti, hogy most a Kommunista Pártok tűzzék napirendre a kollektivizálás kérdését", bár arra is utalt, hogy a falun nem lehet addig építeni a szocializmust, míg ott szabadon nőnek a kizsákmányoló elemek. Az MDP KV ülésén, június 30-án Rákosi Mátyás ugyancsak a fent írt ellentmondásos módon, de még közvetlenebbül hivatkozott a határozatra, sőt a falusi szocializmus építését sürgető márciusi Sztálin—Molotov levélre is. 1948. július 10—11-én összeült a Magyar Dolgozók Pártja I. országos szövetkezeti konferenciája, melyre azért került sor, hogy a szövetkezeti mozgalomban dolgozók tisztán lássanak a szövetkezetek kérdésében. A szövetkezeti konferencia kimondta, hogy elérkezett a földművesszövetkezetek falusi általános szövetkezetté való FAZEKAS Béla: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon. Bp. 1976.49. "ORBÁN Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Bp. 1972. 71. 147