Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Szabó Lajosné : A kisújszállási Nagy Imre népi kollégium története / 129. o.

1. iskolai tanulmányok 2. kollégiumi oktatási anyag 3. nyelvismeret 4. kulturális szektor 5. sport 6. társadalmi munka 7. ifjúságpolitikai munka 8. kollégiumi élet 9. egyéni és társas vállalkozás 10. a nevelői kar munkája. A 20 fős kis kollégiumi közösség másfél hónapos késéssel kezdett hozzá az előírt feladatok teljesítéséhez. Iskolai tanulmányi munkájukkal nincs baj, a kollégisták az osztály legjobbjai. Kollégiumi tanulmányaikat is kedvvel végzik. A nyelvoktatás megszervezését azonban hiába szorgalmazza a központ. A nagy világnyelveket, a szomszédos népek vagy az orosz nép nyelvének oktatását több leirat is sürgeti, de nincs nyelvtanár. Ha volna, akkor sem tudnák az óradíjat fizetni, hiszen a kollégiumi alkalmazottak sem kapják még teljes havi fizetésüket. A NÉKOSZ másik nagy pozitív kezdeményezése, a honismereti mozgalom kibontakoztatása valamivel több eredményt érhetett el. A Honismereti Kalauz című NÉKOSZ-kiadványokat haszonnal forgathatják a kisújszállási kollégisták. A Györffy Kollégiumból kisarjadt népi kollégiumok hűségesek akarnak lenni a névadó nagy néprajztudós, Györffy István szelleméhez. Volt tanítványai szerkesztik a Honismereti Kalauzt. Célját így határozzák meg: ,,... reális társadalomlátásra neveli a romantikusan szemlélődő embert és élettel, magyar valósággal tölti ki a sematikus társadalomtudományi gondolkodás fogalmait."

7 Az egész országot átfogó munkaterv szerint 1947. szeptember 15-től 1948. március 15-ig minden kollégiumnak négy falut és négy üzemet kell meglátogatnia és megvizsgálnia. A vizsgálat színvonalas, tudományos igényű szempontjai, másrészt a Valóság című folyóiratban megjelent szociográfiai munkák segítenék az ifjú kutatókat az előkészítő tanfolyamon kívül. Pontos útmutatót kapnak a kutatást végző csoport megszervezésére, a legkisebb kollégiumi egység, a szobaszövetkezet egy-egy tagja alkotná a honismereti bizottságot, a titkár vezetésével. Mindez a 20 fős Nagy Imre népi kollégiumban, ahol nincsenek kisebb egységek, valamennyien egyetlen helyiségben alszanak, megvalósíthatatlan. Csak annyi telik a kollégisták erejéből, hogy egy kisújszállási üzem történetét elkészítsék. Hat gépelt oldalnyi munkájuk címe: A Vaymalom szociográfiája. A rövid írás felvázolja, hogyan lett a XIX. századi szárazmalomból a kapitalizálódás éveiben, 1883-ban gőzmalom, melyet aztán időnként német gyárakból kiselejtezett gépekkel újít fel a tulajdonos. Mindössze 17 alkalmazott, 15 fizikai és 2 irodai dolgozó alkotja ekkor, közvetlenül az államosítás előtt a malom személyzetét. A munkáltató és a dolgozók között egyre feszültebb a viszony, ezt is érzékeltetik az ifjú szociológusok. 7 Honismereti Kalauz (NEKOSZ kiadvány, kézirat gyanánt) I. 2. c Kj. M. Zs. Koll. ir. A Vay-malom szociográfiája (Kézirat). 133