Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Szabó Lajosné : A kisújszállási Nagy Imre népi kollégium története / 129. o.
A kultúra és a sport területén is igyekeznek a lehetőségek keretén belül teljesíteni a feladatokat. Népdalok, mozgalmi dalok éneklése, majd színjátszás, aktív részvétel az élénk iskolai sportéletben, ennyi valósítható meg az egységesen meghatározott követelményekből. 1948. február 20., 21., 22-én tartják meg a kollégiumi vizsgát. A vizsgabizottság elnöke egy központi küldött, Szőke Ferenc egyetemi hallgató, tagja a kollégiumi igazgató és a kollégiumi titkár. A megméretés sokoldalú volt. A vizsga napjára el kellett készíteni az írásbeli kimutatást a kollégisták iskolai eredményéről, és a normateljesítményekről. A központi küldött zárt borítékban hozta magával az írásbeli tételeket. A hat kérdésből álló feladatot (részben történelmi, részben irodalmi jellegűek) a félév folyamán végzett oktatási anyagból állították össze. Az írásbeli válaszok mindegyikére félóra időt kaptak a vizsgázók. Miután megoldották, következett a második, szóbeli feladatsor. Mindenki a következő szempontok szerint számolt be a félév folyamán végzett tevékenységéről: 1. tanulmányok (iskolai és kollégiumi) 2. eszmei fejlődés (politika, művelődés) 3. kollégiumi munka 4. társadalmi munka 5. közösségi magatartás Minden személynek 10 perc állott a rendelkezésére a beszámolóhoz, 15 perc a megvitatására, majd 3 percben gyakorolhatta a válaszadást. Az egyéni és az összkollégiumi normateljesítést %-ban számították. A teljesítmény értékelésénél figyelembe lehetett venni a kisújszállási kollégium előnytelen helyzetét, a kései, nehéz indulást. A vizsgabizottság jóindulatú elnökét így jellemezte a központhoz küldött jelentésében a kollégiumi igazgató: ,,Közvetlen, egyszerű és rokonszenves egyénisége a kollégiumi tagságot teljes megnyilatkozásra bírta, amivel lehetővé vált, hogy kollégiumunk tagságáról egy lehető legtárgyilagosabb véleményt alkothasson. Megnyerő modorával, széleskörű tudásával csak mintául szolgálhatott a népi kollégista típusához." 9 Épület csere Néhány hónapi működés után teljesen nyilvánvalóvá lett, hogy a városszéli épület nem alkalmas a kollégium céljaira. Több kilométer távolságra van a gimnáziumtól, állaga egyre vészesebben romlik. A város központjában levő volt csendőr laktanya átadására szóbeli ígéretet kapott a kollégium, végül mégis más intézmény használatába került. Állami vagy városi segítségben már nem lehetett reménykedni, ezért Ari Sándor kollégiumi igazgató egy magántulajdonban levő ház megbízott gondnokaival kötött egyezséget. A Széchenyi utca 7. sz. ház tulajdonosai még nem tértek haza a deportálásból, így a család rokonaival köt bérleti szerződést, ebben a következőkben állapodnak meg: ,,... Szerződő felek a bérleti idő tartamát 1948. évi április első napján 9 Uo. 30/1948. 134
