Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.

bereki Kovács Zoltán élt ezzel a lehetőséggel, amelyre - anyagi szempontból - igencsak nagy szüksége lehetett a művészeknek. Ez érezhető a Művésztelep 30 éves fennállása alkalmából az Irodalmi Kurír által a festészet jövőjéről rendezett ankéton elhangzottakból, bár a bizakodás, a képzőművészet jövőjébe s a művészek kultúrmiszsziójába vetett hit is hangot kapott mind a tizenhárom művész nyilatkozatában. E vállalt kultúrmisszió szellemében - kiváló műtörténészek és esztétikusok közreműködésével — szervezte meg a Szolnoki Művészeti Egyesület művészettörténeti előadássorozatát 1933 kora tavaszán. A havi egy alkalommal többek között Péter András, Gerevich Tibor, Hoffman Edit tartottak diavetítéssel kísért előadást. Hasznos elképzelések is születtek a Művésztelep életének, nem utolsó sorban anyagi helyzetének - fellendítésére. Újra szóba került a festmények sorsolása, az IBUSZ révén bekapcsolódás az idegenforgalomba, együttes kiállítás rendezése minden év februárjában a Nemzeti Szalonban. S ekkor született meg a Művésztelepen rendezendő kerti ünnepély, a „garden party" gondolata is. Ez utóbbi már azon a nyáron testet is öltött. „Elragadtatott közönség előtt zajlott le a reggelig tartó fényes mulatság. Volt ott balett, ének, komoly- és könnyűzene, társastáncbemutató, páros jelenet, s mindez fővárosi művészek közreműködésével."

153 Évi három alkalommal összesen 265 festmény kisorsolásáról is döntés született a következő év tavaszán, s amerikai vendégművészeket is várt a Művésztelep. Erre az évre esik a Szolnok város és Művészeti Egyesület Barátainak Társasága, valamint a már említett „Tanya" csoport megalakulása, amelynek tisztikarában Pólya Tibor elnökön kívül itt találjuk Dr. Sehe ft sik Györgyöt, Kertész Mihályt, Vidor Győzőt, Varga Sándort, Fejér Gyulát, Chiovini Ferencet, Lengyel Dezsőt, Pataky Joachimot, Jancsó Lajost, a választmányi tagok között Csongor Istvánt, Kissné Tóth Lenkét, Kiss Gábort, dr. Klebinder Jenőt, Szabó Barnát, dr. Tóth Tivadart, Zádor Istvánt — egyszóval a korabeli szolnoki szellemi és művészeti élet elitjét.

155 Már a következő évre kiderült azonban, hogy a névleg illusztris tisztikarral rendelkező egyesület gyakorlatilag működőképtelenné vált. A kiállítások, az előkelő közönséget vonzó kerti ünnepélyek azonban folytatódtak a következő években, és sor került a Művésztelep reprezentatív kiállítására is a Nemzeti Szalonban.

156 A Szolnoki Művésztelepben megvolt a lehetőség arra, hogy a későbbiek során a törzstagok és vendégművészek hagyományos tárlatain a város közéletébe beépült rendezvényeken kívül — egyrészt az új festőnemzedéknek tapasztalatszerzési lehe150

Lrodalmi Kurír 1932. 6. sz. 123-127. Szolnoki Űjság 1933. március 2. 152

Uo. 1933. április 25. 153

Uo. 1933. augusztus 15. 154 Uo. 1934. március 18., május 10. 155

Uo. 1934. augusztus 2. 156

Uo. 1935. július 14., 1936. július 21. 123