Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.
tőséget, másrészt a passzionátus műkedvelők, képzőművészeti főiskolára készülők, - 1S7 rajztanárok számára művészi-szakmai segítséget nyújtson. A Művésztelep azonban egyre nagyobb anyagi nehézségekkel küzdött. A maga erejéből meg a csekély városi támogatásból már alig tudta fenntartani magát. Jancsó Lajos, a Művésztelep kitűnő menedzser-igazgatója szögezte le 1936 elején: „NehézséICO geink elmélyültek, mert mellőzzük a megillető erkölcsi és anyagi támogatást." Itt jegyezzük meg, hogy a helyi támogatás beszűkülése nyilván összefüggött a városházán kirobbant panama-botránnyal, a képviselőtestület autonómiájának felfüggesztésével, a kultúrbarát Tóth Tamás polgármester menesztésével. Végül a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter a Művésztelep részére, a Művészeti Egyesület adósságainak rendezésére a működés biztosítására 1938-ban 2000, 1939-ben évi 5000 P. államsegélyt volt hajlandó adni, ha ehhez a város évi 2000 P-vel hozzájárul. A város a Városi Mozgó haszonrészesedésének 50 %-át 1938. január 1-től át is engedte; a víz, világítás, parkrendezés költségeit magára vállalta, így a telep égető gondjai időlegesen megoldódtak. Ezzel a második világháborút közvetlenül megelőző években s a háború alatt is, egészen a város 1944. június 2-i szőnyegbombázásáig meg tudták rendezni az éves kiállításokat. Az emberi jogok egyre drasztikusabb korlátozása, a háborús dekonjunktúra hatása azonban egyre inkább megmutatkozott a nagyobb vásárlások elmaradásában, a Művészeti Egyesület taglétszámának le csökkenésében, az új tagok hiányában. A válság elmélyülésének végső jele volt a Művészeti Egyesület utolsó közgyűlésén Jancsó Lajos igazgató lemondása. 160 Sajátos helyet foglalt el a város művészeti életében a Magyar Amatőr Fényképészek Szolnoki Csoportja, amely első jelentős kiállítását 1931. szeptember 27-én nyitotta meg. 200 képet fogadott el az öttagú zsűri (Huszti Sándor fényképész, Bárkány Béla orvos, Pólya Iván és Szlányi Lajos festőművészek és Vidor Győző ker. isk. tanár). A 10 díjazott között első helyezést Tabák Lajos Plakátnéző c. képe kapott. A Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége Szolnoki Csoportja Tabák Lajos magántisztviselő kezdeményezésére Kassák Lajost hívta meg a Kassák körében működő szociófotócsoport szolnoki kiállításának megnyitására. Kassák vállalta a feladatot, s az 1932. április 3-i megnyitót megelőző este Irodalmi problémák címmel előadást is tartott a csoport Szapáry u. 24. sz. alatti helyiségében. A szolnoki rendőrség éber figyelemmel kísérte mind az előadást, mind a kiállítás előkészítését. Már a kiállítás prospektusa is sokat elárul a kiállított fotók mondandójáról. „Ezek az emberek... Nem a fotografálás szórakozásért fotografálnak. Nem elégszenek meg a képi szép elérésével, tudják, hogy a tárgyilagos fotó egyrészt a jelen feltárásának, másrészt a jövő történetírásának nagy jelentőségű kultúreszköze. Tudatosan egy bizonyos szemszög157 Uo. 1936. március 17., 1936. június 9. 158 Uo. 1937. január 24. 159 Uo. 1938. január 23., február 27., április 26. 160 Szolnok és Vidéke 1944. február 2. Szolnoki Újság 1931. szeptember 20. 124
