Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.

lyán, Szlányi Lajoson, Zombory Lajoson, Zádor Istvánon, Vidovszky Bélán, Udvari Dezsőn és Szüle Péteren kívül már tanítványaik is szerepeltek e tárlatokon. így Áldor László, Moller Pál, Péter Mariann, Radnai Miklós alkotásai is közönség elé kerültek az 1925. szeptember 13—23. között rendezett művésztelepi kiállításon. Az 1927. évi jubiláris kiállításon már Lorda Béla, Gecse Árpád és Chiovini Ferenc is részt vett. Az utóbbi egy olaszországi tanulmányút után, 1925-től volt a telep lakója, eleinte vendégként, majd hamarosan elnyerte a törzstagságot is. Az egy évvel később jött Gecse Árpád 1930-ig, Alattyánba költözéséig dolgozott itt.

145 A szolnoki művészek jubiláris kiállítása, majd az 1927. évi novemberi műcsarnoki bemutatkozás már alkalmat adott a Szolnoki Művésztelep 25 évének mérlegre tételére. Dr. Tóth Tivadar, a Szolnoki Újság főszerkesztője írta: ,,... Fényes Adolf és Koszta József vásznain megjelenült a sárgatarlójú és kiaszott legelőjű végtelenség. Jávor Pál tájképei, csendéletei, Kléh János színharmóniái, Mihalik Dániel pompás természetmegfigyelései, Olgyai Ferenc dekoratív tónusai éppúgy, mint Szlányi Lajos elragadó tájképei, Szüle Péter figurális festményei, Vidovszky Béla gondos kompozíciói, Zombori Lajos ízig-vérig magyar képei és utolérhetetlen állatfestményei, Pólya Tibor egyéni ötletessége és dekoratív érzéke, Zádor István, Pólya Iván, Gecse Árpád kitűnő vásznai mind-mind a szolnoki táj, élet és levegő ihletése.' Ebben az írásban olvashatjuk az alábbiakat is: „Elképzelhetjük azt a mélyreható változást, amely Szolnok lakosságának lelkében ez alatt a negyedszázad alatt művészi ízlésének kialakulásában s gondolkodásának nemesítésében végbement. Ez az ízlésbeli emelkedés, magasabb nívóra emelte Szolnok kultúrfokát is... az állandó bejárás a Művésztelepre és a festők gyakoribb felkeresése a műtermekben fokozta még a szolnoki polgárság ízlésbeli további nevelését.' Új színt hozott a telep életébe Aba Nóvák Vilmos Szolnokra települése 1931ben. A városban időző Gazdag-cirkuszról készített életképeivel már szerepelt is az őszi kiállításon. Ugyanitt jelentkezett először képével tanítványa, Patay Mihály is. Egyébként valamennyi neves szolnoki művész alkotásait láthatta a szolnoki közönség ezen a valóban nagyszabású tárlaton. A kollektív kiállításokon kívül jól szolgálta az egyes művészek jobb megismerését - s természetesen anyagi helyzetük némi javulását is - Gettler Izidor bankár nemes gesztusa, aki szolnoki belvárosi bankházának egyik intim termét rendszeresen átengedte egy-egy művész egyéni kiállításának céljára. Még 1931 telén Förstner Dénes, majd Zombory Lajos képei kerültek itt a közönség elé.

14 A következő években Révész Péter Pál, Zádor István, Chiovini Ferenc, Szlányi Lajos, Istókovics Kálmán, Bor144 Szolnok ós Vidéke 1925. szeptember 10. 145 EGRI Mária: A szolnoki művésztelep. Bp. 1977. 53. p. 146 TÓTH Tivadar: A magyar Barbizon, Szolnok. In: Fejezetek a város múltjából. Szerk.: VIDOR Győző, Szolnok, 1927. 150-154. 147

TÓTHT. 1927. 52-54. 148 Szolnoki Üjság 1931. szeptember 8. 149

Uo. 1931. december 15-17. 122