Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.

tüntetéseket, sztrájkokat, lázadó hangulatú gyűlések sorát váltották ki. A Haladás cikkírója ezekkel a sorokkal érzékeltette ezt 1918 júliusában: „Az elégedetlenség moraja hallatszik mindenfelé: csendesen zúgolódik mindenki". Az őszirózsás forradalom győzelmének híre október 31-én délután már lelkes, békét, függetlenséget, Károlyi Mihályt éltető spontán utcai tüntetést váltott ki városunkban. Mindenki várta a fővárosból érkező híreket. Az október 31-én megalakult Nemzeti Tanács a szociáldemokrata Darvas Ferenc elnökletével a köztársaság kikiáltásáig meg tudta őrizni a rendet Szolnokon. A Nemzeti Tanács igyekezett ellenőrizni a város irányítását. A város lakói többségének óhajára is figyelmezve hamarosan menesztették Harsányi Gyula polgármestert, s helyébe december 30-án a polgármesterségre már a korábbi választáson is pályázó dr. Spett Ernőt választották -Ifi meg. Az 1919 februárjában alakult Néptanács, valamint a gyakorlatilag már 1918 végétől működő Munkástanács meglehetős bizalommal viseltetett a régi tisztviselőkkel szemben, így azok jobbára szerepet kaptak a város ügyeit intéző különböző szakosztályok vezetésében is. Amikor 1919. március 21-én elhangzott a Forradalmi Kormányzótanács „Mindenkihez" c. kiáltványa, Szolnokon a város vezetését a kommunistákkal kiegészült városi munkástanács vette át. A munkástanács a kormányzótanács és a vármegyei direktórium intencióinak megfelelően erőteljesen látott hozzá a legfontosabb feladatok (Forradalmi Törvényszék, Vörös Őrség felállítása, toborzás a Vörös Hadseregbe, tanácsválasztások előkészítése és lebonyob'tása, a termelés megindítása, ill. fokozása, az anarchikus próbálkozások elfojtása, szociális és kulturális helyzet javítása stb.) megoldásához. Nem rajta, hanem a közismert történelmi események kedvezőtlen alakulásán, a már május 1-től frontvárossá váláson múlt, hogy a Magyar Tanácsköztársaság minket most közelebbről érintő kulturális vívmányai Szolnokon talán még az átlagosnál is jobban torzóban maradtak. Zenés műsorok, estek Jóllehet az események jellegéből fakadóan ezekben a hónapokban az előadásos ismeretterjesztés valamilyen formájáé a vezető szerep, az ének-zenekultúra vívmányainak tömegekhez való eljuttatására is találunk példát. 1919. február 14-én a Városi Színházban a városunkban lakó orosz hadifoglyok adtak hangversenyt hazatérésük előtt. A hangversenyen az orosz zeneirodalom legjelesebb alkotásai és orosz népdalok szerepeltek. A zongorakíséretet egy „szolnoki úrilány" szolgáltatta. A következő napon a szolnoki szakszervezetek jótékony célú hangversenyén vehettek részt ugyanott a zene iránt érdeklődők. A hangversenyt 36

Jászkunság 1968. 3. sz. 110. 37

Haladás 1918. december 22. 38

Haladás 1919. január 5. 39

Uo. 1919. február 9. 100