Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Szurmay Ernő: Szolnok közművelődésének története az első világháborútól a város felszabadulásáig 1914-1944 / 91. o.

táncmulatság követte a Nemzeti Szállóban.

40 Egy hétre rá a fiatal gárda műsoros rendezvényére került sor. A rendezvény bevételét a 68. gyalogezred özvegyeinek és árváinak javára szánták. Volt a műsorban ének, tánckettős, művészi zongorajáték, a fővárosi Bús Fekete László felolvasása és dr. Tóth Tamásnak (a későbbi szolnoki polgármesternek — Sz. E.) saját szerzeményű költeménye. A Tanácsköztársaság kikiáltását követően az új Alkotmány által rögzített szellemben, hogy ti. „A Tanácsköztársaság megszünteti a burzsoázia műveltségi kiváltságát és megnyitja a dolgozók előtt a műveltség tényleges megszerzésének lehetőségét" — a zeneoktató munkások szakszervezete Nádor Somával, az ismert zenetanárral az élen elhatározta, hogy „a proletariátus zenei művelésére és szórakoztatására gyakori zeneelőadásokat fog szervezni."

4 Ezek megtartására már aligha kerülhetett sor az ostromlott Szolnokon. Még egy műsoros-zenés délutánt Vörös Katona-nap címen azonban sikerült a Városi Színházban április 13-án összehozni. A műsorban, amelyhez a zenét a MÁV Millennium Önképző Dal- és Zeneegyelet zenekara szolgáltatta, film, szavalat és énekszámok követték egymást. Az említett zeneegylet ugyanakkor kérte helyiségének visszaadását, mivel azokat a vasútbiztosító őrség vette igénybe. A direktórium rugalmasságát bizonyítja, hogy a műhelyi munkásság szórakozását, művelődését szolgáló helyiségek visszaszolgáltatásáról intézkedett is. Színházi kezdeményezések Az 1918. évi őszi évad kimaradt, s színház nélkül múlt el az egész 1919. esztendő. „Színházról" — ha nem is a szó eredeti értelmében - a román megszállás és az ellenforradalmi restauráció gondoskodott. A tervek pedig szépen alakultak. Matolcsy Béla, a Szabados László-féle, Erdélyből menekült 50 tagú konzorciumos társulat főbizalmija a megyei direktóriummal való tárgyalás eredményeként engedélyt kapott az előadások április 16-án történő megkezdésére. Az engedélyt bizonytalan időre adták ki, úgy, hogy a program meghatározását, a helyárak megállapításának jogát a direktórium magának tartotta fenn. Az együttes azonban nem kezdte meg szolnoki működését. Nem tisztázott az ok. Minden bizonnyal a román csapatok előrenyomulása volt a döntő, de szerepet játszhatott az április eleji fiaskóval végződött színházi művészestély is, amelyben rekedt, náthás, tehetségtelen művészek adtak elő drámát, bohózat- és operettrészleteket, valamint a „legújabb szocialista irányú" szavalatokat. Tény az, hogy április 15-e után a Városi Színház mozielőadásokra állt rá. 40

Uo. 1919. február 16. Uo. 1919. március 2. 42 Szolnoki Munkás 1919. április 9. 43

Uo. 1919. áprüis 12. 44

Uo. 1919. március 30. 45

Uo. 1919. március 30. 46

Uo. 1919. április 6. 101