Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.

sa, az erőtlen próbálkozásokat pedig a helyi vezetők és a módos parasztság fellépése kudarcra ítélte. A Jászberényi Népkör, amely a kiegyezés utáni években működött, kulturális jellegű egyesület volt. Társadalmi kérdésekkel általában nem foglalkozott. Tagsága elsősorban az értelmiségi és tisztviselő rétegből került ki. Jászberény kiskunsági pusztáinak felosztása nem kapcsolódott össze a radikális erők mozgalmával, s 1868— 69-ben Mizse- és Lajospuszta tagosítása csendben, viszonylag nyugodt körülmények között ment végbe. A jászberényi gazdagparaszti vezetés hajlott a végleges birtokrendezésre, annál is inkább, mivel a puszták ideiglenes újraosztásának mérnöki költségei pénzügyileg a várost terhelték. A dualizmus időszakában - 1913-ig — az 1874. évi 33. te. határozta meg a választójogosultság kritériumait. A törvény nem volt egyéb, mint az 1848. évi 5. te. szabatos újrafogalmazása. A csekély változtatások inkább csökkentették a választópolgárok számát, mintsem növelték volna. Az 1874. évi 33. te. 4. paragrafusa szerint a községekben a választójogosultsághoz minimum 1/4 telekkel, a Jászkun és Hajdú Kerületben nyolc hold (1200 négyszögöles) földterülettel kellett rendelkezni a mezőgazdasági foglalkozásúaknak. A törvény 6. paragrafusa szerint a gyárosoknál, kereskedőknél, háztulajdonosoknál és kézműveseknél 105 forint évi jövedelem volt a feltétel. Jászberény 1872-ben a községrendezési törvény végrehajtása során rendezett tanácsú várossá alakult. Az 1874. évi 33. te. pedig a városokban kedvezőbb feltételekhez kötötte a választójogosultság arányát, mint a községekben. A törvénycikk 3. paragrafusa szerint a szabadkirályi és a rendezett tanácsú városokban választójoguk van azoknak, akik: a) legalább három lakrészt elfoglaló házzal rendelkeznek. b) 16 forint tiszta jövedelem után fizetnek földadót. A Jászkunságban és különösen Jászberényben a nincstelenek száma alacsony volt, a lakosság jelentős része választójoggal rendelkezett. Jászberény lakosságának, illetve választójogosultjainak magasabb száma lehetővé tette, hogy a város önálló választókerületet alkosson és a később megalakult Jász-Nagyun-Szolnok vármegyétől is független központi választmányt tartson fenn. A választójogosultak száma Jászberényben: 3

Uo. 52-55. 4

Uo. 70. 5

Uo. 60-61. SERES Péterné: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. In: Levéltári Füzetek 2. Szolnok, 1975. 25. 7

Jász-Kun Figyelő 1872. jún. 30.; Jászság 1896. okt. 31.; Jász Kürt 1910. jún. 5.; BAGOSSI Károly (szerk.): Jász-Nagykun-Szoínok Vármegye alispánjának rendszeres jelentése az 1896-1901. évekről. Szolnok, én. 43. 91