Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstől a millenniumig / 87. o.

változásokra került sor. Az önkényuralmi rendszert kiszolgáló Farkas János főbírót és az elöljáróság több más tagját a kaszárnyaépítéssel kapcsolatban elkövetett visszaélésekért felelősségre vonták és leváltották. A város élére ellenzéki, az önkényuralom idején passzivitásba vonult személyiségek kerültek. Az 1860-as évek elejétől kezdett fontos szerepet játszani Jászberény közéletében Sipos Orbán, aki később a jász, illetve a jászberényi politikai élet legfőbb irányítójává vált. Az 1836-ban született, vagyonos redemptus származású Sipos Orbán, akinek apja a város főbírája volt, a szabadságharc csatáiban gyermekként, mint az egyik honvédezred dobosa vett részt. Az 1850es években Egerben bölcsészetet, a pesti egyetemen pedig jogot tanult, majd 1859-ben a jászberényi gimnázium matematika-fizika tanári állását foglalta el. 1860-ban városi főjegyzővé, egy évvel később pedig a Jászkun Kerület főjegyzőjévé választották. 1865-től három cikluson át Jászberény balközép-párti országgyűlési képviselője. 1875ben a Jászkun Kerület alkapitánya, 1876-tól pedig az akkor megalakult Jász-NagykunSzolnok vármegye alispánja lett. Sipos Orbán a jászberényi ellenzékiség és a partikuláris érdekek leghatározottabb képviselője volt. Jó szervezőkészsége, markáns egyénisége s nem utolsósorban közel 2 méter magas termete miatt kortársai ,jász király"nak nevezték. Országgyűlési választások a kiegyezéstől 1878-ig A kiegyezést követő években a Jászkunságban a választásokon a balközép és szélsőbal párti jelöltek győztek. A konzervatív tendenciák csak a katolikus vallású Jászságban, elsősorban Jászberényben jelentkeztek erősebben. A Nagy- és Kiskunságban a radikálisabb ellenzéki irányzatok is teret hódítottak. A Kiskunságban túlnyomórészt a korábban kitelepült irredemptusok és elszegényedett redemptusok leszármazottai éltek, akik közt a szélsőbal jelentős befolyásra tett szert.

11 A Nagy- és főleg a Kiskunságban meg is alakultak az olvasókörök és a népkörök. A szélsőbal párt 1867. október 27-én a Magyar Újságban felhívást tett közzé a demokrata körök megalakításáról. A demokrata körök szervezését a helyi értelmiségiek kezdeményezték, de tagságuk túlnyomórészt a szegény- és középparasztságból tevődött össze. Az 1868-ban megalakult körökbe tömörült néptömegek a közbirtokossági földek kiosztását és az adók csökkentését követelték.

12 A Jászságban nem bontakozott ki igazán a demokrata körök mozgalma. Jászalsós zentgyörgy ön, Jászmihályteleken és Jászdózsán alakultak ugyan olvasóegyletek, de ezek demokrata körökké nem fejlődhettek. A mozgalomnak nem volt tömegbáziSZML Jászberény város képviselőtestületi közgyűlésének jegyzőkönyve. 1859/97. 10

SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. XII. Bp. 1908. 1164. KISS József: A jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig (1867-1895). Értekezések a történettudomány köréből. Új sorozat 46. Bp. 1968. 52-53. 12

Uo. 52-53.; 59-61. 90