Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 3. (Szolnok, 1988)
TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karcag város erdőgazdálkodása a XVIII. század közepétől napjainkig / 51. o.
- a Kunmadarasi úttól a VI. körzet széléig, majd a víztároló déli oldalán, - a Nádudvar felé vezető úttól délre az 1. sz. főcsatorna mentén, a vágóhíd, temetők és a vásártér környezetében, - délkeleti irányban a kertváros lakóterületétől a tervezett iparterületekig, - nyugati irányban a zártkertek, a városi park és a növényzetének együttese." Mindezek megvalósításához az erdészeti szakemberek felmérése szerint 132 ha új erdő telepítése szükséges. 50 Az 1975-1984 közötti üzemtervi időszakra a város mintegy 55 ha új erdő ültetését vállalta. (Megjegyzendő, hogy ezek egy részét a korábban, már a hatvanas években telepített, de időközben kipusztultak újratelepítésével kívánták elérni.) 1981-ben - a megkezdődő erdőtelepítési munkálatok eredményeit is figyelembe véve - újra tanácsi határozatot hoztak a véderdőkről is, amelyben a korábbi célkitűzéseket megismételték. Mégis ugyanebben az évben a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Tiszafüredi Erdészetének átadták az Üllő-érben (Berekfürdő) lévő erdőt, sőt a város nyugati szélén álló, legidősebb állományokat is (az egykori Erzsébet-liget magvát). 51 így összesen 57,45 ha került az erdőgazdasághoz, amely a városi erdők csaknem egyharmadát jelentette. Lemondott Karcag városa az önálló erdőgazdálkodásról? Vagy az erdőgazdálkodással összefüggő munkák szakszerűbb elvégzését reméli az államerdészeti kezeléstől? Az erdőtörvény értelmében törekedni kell arra, hogy az állami tulajdonú erdőterületek lehetőleg államerdészeti kezelésbe kerüljenek. így a karcagi városi erdők - lévén minden városi tulajdon egyben állami tulajdon is — államerdészeti kezelésbe adása a törvény szellemében történt. Ugyanakkor a szakszerűbb erdőkezelést (tisztításokat, gyérítéseket) is így tudják legjobban biztosítani. Erre annál is inkább szükség van, mert a város zöldövezetében továbbra is fontos szerepet szánnak a megfelelően kezelt városkörnyéki erdőknek. Karcag általános rendezési tervében — amelyben a nyolcvanas évek közepétől az ezredfordulóig, sőt az azt követő első évtizedekig határozták meg a feladatokat —, majd pedig az 1986-tól 2000-ig szóló erdőállomány-gazdálkodási tervben (üzemtervben) mindezeket a célokat rögzítették. Az erdészeti tervből 5 ^ néhány dolgot érdemes kiemelni. Az 1986. évi felvétel alapján a városnak 93,9 ha „közjóléti" hasznosítású erdeje van, a következő fafajmegoszlással: kocsányos tölgy 59,2 ha (63,0 %) akác 5,7 ha ( 6,1%) egyéb kemény lombfa 11,7 ha (12,5%) nemesnyár 17,3 ha (18,4%) Ezek az erdők részben Berekfürdő körül, részben a város belterületén, a Karcag-Tiszafüred vasút város felőli oldalán helyezkednek el. A birtokív szerint csak 13,8 ha ,,erdő" művelési ágú, a többi park és zártkert. Mindezek ellenére a megfelelő erdészeti kezelést, főleg az őshonos kocsányos tölgyesek esetében az üzemtervezett terület egészében biztosítani lehet. Elősegítve ezzel a város egészséges környezetének fennmaradását. A 50 Lásd: 46. jegyzet, 1. sz. melléklet. Karcag. 51 EF. Szolnok. 5-54/1981. sz. erdó'felügyeloségi határozat. 52 Uo. Karcag Városi Tanács erdoallomany-gazdalkodasi terve. 1986-2000. 64
